BOSZORKÁNYOK…… !

Közzétéve ekkor: 2017 augusztus 13. 15:54

LAJOS VILLÁS·2017. AUGUSZTUS 7.

A közvetlen közelünkben van egy kis klubhelyiség. Idősek és fiatalok egyaránt lejárnak, ahol előadásokat hallgathatnak meg, vagy egyszerűen egy- egy téma körül rendeznek vitát. Mindenki elmondhatja azt, amit gondol. Legutóbb a boszorkányokról volt szó.

Soha nem gondoltam volna, hogy egy ilyen téma ennyire érdekli a fiatalokat és az időseket egyaránt. Arra meg aztán végleg nem gondoltam volna, hogy még az én figyelmemet is leköti, amikor az emberek mesélnek – ezekről a szerintem nem létező – földön túli lényekről…

Mariska néni már nem fiatal, de nem is igazán mondható olyan nagyon idősnek. Jól tartja magát, olyan 70 – 75 éves lehet. Fizikailag és szellemileg is nagyon friss, előadásmódja pedig csodálatos.

„– Soha nem hittem volna, hogy a legközelebbi családtagjaim között is akad egy BOSZORKÁNY – kezdte a meséjét. Én voltam a legidősebb gyermek, rám hárult a kisebbek nevelésének segítése a szüleimnek. Tettem is a dolgom úgy, ahogy tudtam. A legkisebb testvéremmel soha nem bírtam. Mindig visított, soha semmi nem volt jó, ahogy bántunk vele. Mindig valami másra vágyott, ami nem az ő tulajdonában volt.

Már kicsi korában kiderült, hogy intrikus, az iskolában a gyerekeket úgy irányította, hogy azok haragudjanak egymásra. Ő akart lenni a középpont, mindig azt szerette volna, ha NÁLA találják meg a többiek a megoldást. Hamar átláttak a szitán, és inkább mellőzték, nem nagyon barátkoztak vele. A testvéreivel is próbálkozott, több-kevesebb sikerrel.. Ha vita, veszekedés volt, mindig kiderült utóbb, hogy ő volt az, aki az egészet egy rosszindulatú pletykával elindította. Ez a szokása egész életében megmaradt!

Most már idősek vagyunk, és csak kevesen élünk az egykori testvérek közül. A rosszmájúság azonban még mindig kiütközik rajta. Ontja a hamis híreket, és igyekszik összeugrasztani azokat, akiknek most, idős korukra nagyon is össze kellene tartani. Sajnos, eredményesen teszi az aljas kis játékait, mert jószerével évek óta nem beszélünk egymással.

Boszorkány ez a nő! Csak a gyűlölet élteti, és az, hogy másoknak rosszat tehet. Már nem is keressük egymást, nem is akarunk igazi testvéreknek még látszani sem! Egy család, mely egykoron olyan nagyon szerette egymást, – mostanra egy gyűlölködő áldozata lett…

Boszorkányok voltak, vannak, lesznek! Harcolni, küzdeni kell ellenük. Ha kell piros kis karkötőt kötni, hogy ne tudjanak ártani. Nem szabad velük közösködni, mert csak akkor örülnek, ha kárt, bajt csinálnak! A gyűlölködés az életelemük! Távol maradok tőle, és ha nem keres, én sem akarok vele kapcsolatba lépni …” – fejezte be Mariska néni.

Érdekes volt, amit mondott! Sokan szóltak hozzá, és érdekes módon a megszólalók, mintha alá akarták volna támasztani azt, hogy a BOSZORKÁNYOK itt vannak közöttünk, közülük sokat ismerünk, napi kapcsolatban vannak velünk, és nem vesszük észre azt, hogy milyen rontó erővel rendelkeznek, és mennyi kárt okoznak az életünkben…

Magam is elgondolkodtam. Emberi tulajdonság az is, hogy másokban csak a rosszat látjuk. Emberi tulajdonságot próbálunk meg valami olyan nem létező misztikumba helyezni, amit nem tudunk orvosolni. Szerintem, minden rossz emberi kapcsolatot meg lehetne javítani, csakhogy az már nem olyan egyszerű. Két embernek kellene lemondani a téveszméjéről, és megtalálni az egyenes utat a másikhoz. Ha ez nem sikerül, akkor minden marad a régiben…

JÁNOS VITÉZ is, amikor végzett anyósával, a boszorkánnyal, kiderült az ég felette. Tán a mese az, amiben még mindig hiszünk 70 – 80 – 90 éves korunkban is?

„De, kiáltott János, ezt magam döngetem,”

S óriás kezéből kivette hirtelen,

Hanem a boszorkány kicsusszant markából,

Uccu! szaladni kezd, és volt már jó távol.

 

„A keserves voltát, rugaszkodj utána!”

Kiáltott most János egyik óriásra.

Szót fogadott ez, és a banyát elkapta,

És a levegőbe magasra hajtotta.

 

Igy találták meg az utolsó boszorkányt

Halva, János vitéz faluja határán;

S minthogy minden ember gyűlölte, utálta,

Még csak a varjú sem károgott utána…..”

Nem tudom, mit szólnának a JOGÁSZOK, ha nagy hirtelen jó sokan nekiesnének az anyósoknak, a BOSZORKÁNYNAK hitt vagy nevezett asszonyoknak és …… Hű mekkora balhé lenne ebből…!

Ezt csak levezetésnek: Marika néni nem boszorkány, csak még jól emlékszik


Megosztás

1 hozzászólás

  • Sebestyén Ilona says:

    Könyves Kálmánnal értek egyet! Boszorkányok pedig nincsenek, legalábbis a közkeletű felfogás szerint! Olyanok ma is jócskán akadnak, akik sátáni lelkülettel, kárt okozva élnek, ezeknek azonban nem boszorkány a nevük vagy a címük, hanem a démonok által megszállt lények. Sajnos, démonok viszont tényleg léteznek, nem is akármilyenek! Sátán angyalai azok, akik marionettbábuként rángatják az embereket Sátán tetszése szerint. Ilyen értelemben valóban léteznek boszorkányok, a démonok által manipulált lények.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Comment validation by @



Hirdetés