Farkas Flórián – Tiszarofftól a miniszteri biztosságig

Közzétéve ekkor: 2017 május 10. 13:35

Bujdoklás, felbukkanás, ellentámadás

Idős pedagógusok még emlékeznek rá, mint volt tanítványukra. Ha valaki annak idején azt mondta volna nekik, hogy az 1957-ben Tiszaroffon született Farkas Flórián, aki 15 éves korában tudta befejezni a 6. osztályt, egykor országgyűlési képviselő, miniszteri biztos lesz, kinevetik. Ma csak hitetlenkednek, és a fejüket csóválják.

Indul a Híd a munka világába projekt Fotó: RomNet

Indul a Híd a munka világába projekt Fotó: RomNet

Farkas Fórián július óta eltűnt a szemek elől. Nyilvános szerepléseit lemondta, a sajtó számára elérhetetlen volt, még Lázár János „sem tudta” előkeríteni. Összecsaptak feje fölött a hullámok, nem akart  szembesülni a százmilliók titokzatos eltűnése miatt őt ért vádakkal, nem akart és nem is tudott volna válaszolni a cigányság becsapására vonatkozó kérdésekre. Aztán csoda történt: a minap előbukkant a semmiből, nyilatkozott az MTI-nek, a Magyar Időknek – arra azért vigyázott, hogy a sajtó egyéb képviselőivel ne találkozzon – , s azt hívén, a  legjobb védekezés a támadás elve az ő esetében is beválik, ellentámadásba lendült. Kifejtette, hogy ő semmi rosszat nem követett el, csupán a sajtó és az ellenzéki politika akarja lejáratni.

Az, hogy bujkált, hogy oltalmazói eldugták a világ elől, érthető. Nem is igen lehet követni az ellene, az érintett időszakban még általa vezetett ORÖ ellen folyó vizsgálatokat, a vezetése alatt kézen-közön eltűnt tíz-és százmilliókat. A megfogható kiindulópont az, hogy anno az ORÖ szerződést kötött az Emberi Erőforrások Minisztériumával a Híd a munka világába nevű ötmilliárd  forintosra tervezett projekt megvalósítására. Ennek az lett volna a célja, hogy foglalkoztatási szövetkezetek létrehozásával segítse az ország leghátrányosabb területein élő, főként roma származású munkavállalók foglalkoztatását.

A projekt tavaly december végén zárult, az Emmi ellenőrei január végén végigjárták a szervezet irodáit, ingatlanait, hogy felmérjék, milyen szakmai tevékenység folyik a szövetkezetekben. A vizsgálat azt állapította meg, hogy az ORÖ semmit nem teljesített a tervekből, ezért a minisztérium a szerződést felbontotta,  s a roma önkormányzatnak több mint 1,6 milliárd forintot vissza kell fizetnie, amely összeg annak évi költségvetésének felére rúg. Egy feljelentés szerint a rászoruló romák közül senki nem jutott munkához. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tavasz óta követeli (hogy mennyire komolyan, ki tudja?) vissza a pénzt, a gyanú szerint viszont az ORÖ, amelyben áttételesen ismét Farkas vette át a hatalmat, saját képviselőinek osztja szét a vagyonát.

Baj van. Fotó: Index

Baj van. Fotó: Index

Mivel a program uniós pénzből is valósult volna meg, vizsgálatot rendelt el az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is, amely munkatársai előtt Farkasnak a nyáron kellett volna (állítólag nem jelent meg)           számot adnia a program költéseiről. Emellett vizsgálatot folytatott a Fővárosi Főügyészség, a NAV,  az Állami Számvevőszék, amiből kiderült, az állami támogatások nyilvántartását a nemzetiségi szervezetnél nem vezették, nem készítettek róla beszámolót, a korábbi számvevőszéki javaslatok nagy részét nem hajtották végre. Nyomozást folytatott a rendőrség is.

A teljesség igénye nélkül, milyen korrupciógyanús ügyekre, visszaélésekre derült fény? A projekt (amiből semmi nem valósult meg) vezetői hatalmas összegeket vettek fel fizetésként. A projektvezető négy órás munkaidőben 1,2 millió forintot keresett havonta, a pénzügyi vezető 1,4 milliót, a szakmai vezető pedig 900 ezer forintot . Még Farkas Flórián személyi sofőrjének is 350 ezer forintos bére volt. Az Emmi tizenkét ügyben vizsgálódott összesen 860 millió forintnyi kétes kifizetés ügyében.

A főváros frekventált részén, a Gellérthegy utcában  több száz millióért irodaházat vásároltak, amit gazdagon be is rendeztek, a Naphegy téren 224 millió forintért  székházat vásároltak, amelyet aztán 20 millióból felújítottak, és 30 millióból berendeztek. De kaptak a kincstártól a Svájci úton egy villát is, amelyről máig sem lehet tudni, ki lakik benne.

Százmilliókat költöttek jelentősen túlárazott tanulmányokra, amelyek között akadt olyan is, amely oldalanként 300 ezer forintba került. Az már apróság, hogy 30 milliót fizettek ki tagtoborzási feladatok előkészítésére, holott ezt ingyen vállalták volna a kisebbségi önkormányzatok. 60 milliót különítettek el reklámkampányra, 30 millióért béreltek tíz autót, 21 millióért vettek 7 darab számítógépet. Farkas Flórián nem számolt be arról sem, hogy mire költötte 2011 és 2014 közötti elnöki időszakában a rendelkezésére álló, 300 millió forintos elnöki büdzsékeretet.

"Illegalitásban." Fotó: Index

“Illegalitásban.” Fotó: Index

Ha a felsoroltaknak jogilag csak a fele bizonyosodott volna be, már régen a börtönben ülhetne. De nem bizonyosodott, lehet, hogy nem is fog, lehet, hogy már semmilyen eljárás nem folyik ellene. Mindig a szerencse, a politika, a nagyhatalmú emberek kegyeltje volt, azon közszereplők egyike, aki nem tudott, nem tud megbukni. Pályaíve a kádári cigánypolitikától a Nemzeti Együttműködés Rendszeréig húzódik, a pártállamtól fogva állócsillag a belpolitika egén. Politikai szereplése kezdetétől bármilyen bűnt követett el, bármivel vádolták, mindig megúszta, tetteiért sohasem kellett viselnie a felelősséget.

Korábban nem volt ez így, 1975 és 82 között háromszor ítélték el, felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztésre is. Ezt ő sohasem cáfolta, nehéz is lett volna, hiszen ennek nyoma van. De 1983-ban bekapcsolódott a roma közéletbe, 1987-ben az Országos Cigánytanács titkára lett és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Koordinációs Bizottság tagja, s azóta sosem kellett az igazságszolgáltatás elé állnia.

Az idők folyamán sokan, sokszor tették fel a kérdést, valószínűleg nem ok nélkül, ki ez az ember, miféle súlyos, kompromittáló titkok tudója, hogy mindig minden érában védettséget, sérthetetlenséget élvez. Az is biztosnak  tűnik, hogy a cigányság választásokra való megszervezésében, mozgósításában  megkerülhetetlen szerepet tulajdonítottak neki.

A bérelt kocsi kényelmében Fotó: 24.hu

A bérelt kocsi kényelmében Fotó: 24.hu

Ennek köszönhette, hogy 1998-ban megúszta azt a büntetőpert, amely igen nagy bizonyossággal a börtönbüntetést hozta volna el számára. Az ügyészség 1996-98 között sikkasztás, hűtlen kezelés és számviteli fegyelem megsértése miatt nyomozott ellene az általa vezetett Lungo Drom cigány szervezet alapítványai kapcsán, s az utóbbi kettő esetében eljutott a vádemelésig is. Az 1998. február 25-re kitűzött, nagy érdeklődéssel várt tárgyalás azonban elmaradt, mert eljárási kegyelemért folyamodott Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, amit meg is kapott, miután a Horn-kormány igazságügyi minisztere ellenjegyezte a köztársasági elnök döntését.

A történtek általános megütközést keltettek, de a körülmények és okok máig a homályban maradtak, s még maradnak is jó ideig, mert az ügyet harminc évre titkosították.  A kegyelmet egyébként nem osztogatták könnyen: február 26-án 188-ból tizenketten kapták meg, ebből öten eljárási kegyelmet, köztük Farkas Flórián.

Az már csak feltételezés, hogy egy,  a választások idején – 1998 tavaszán került sor a választásokra – zajló Farkas elleni büntetőper, a valószínű bírói elmarasztalás rossz fényt vetett volna a Horn-kormány- Lungo Drom/OCKÖ (Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat közötti viszonyra. Amit akkor a felek kiválónak minősítettek, Horn Gyula és Farkas Flórián egymás hátát lapogatták, Farkas pedig kijelentette, hogy

„a cigányságnak érdeke az MSZP választási győzelme,

Horn Gyulával az MSZP győzelméért. Fotó: RomNet

Horn Gyulával az MSZP győzelméért.                Fotó: RomNet

mert

“…az első olyan kormány, amely szívügyének tekinti a cigányság felemelkedését és partnernek az OCKÖT-t, a Lungo Dromot.”

Minden esetre a kegyelmet meghálálta, mert a szocialisták veresége után rövid időn belül átállt a győztes Fidesz oldalára, ahol aztán ott is ragadt, és fényes karriert futott be. 2002 óta a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője a kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja, és 2014-ig a Fidesz parlamenti frakciójának helyettes vezetője. 2014-től ez évig  az Európai ügyek bizottságának tagja. 2010. július 1-jétől a közigazgatási és igazságügyi miniszter megbízásából a romatámogatásokat felügyelő miniszteri biztos lett.

Ezután került sor a fentebb citált ügyekre, az ellene folyó nyomozásokra, amelyeket, erősen úgy tűnik, ismét sértetlenül vészel át, most nem a választásokbeli megkerülhetetlensége, mint inkább a tudott titkok miatt. Ha elmenne az OLAF- meghallgatásra, vagy bíróság elé kellene állnia, a Fideszre vonatkozóan is botrányos dolgok derülhetnének ki, amelyeket sem Orbán, sem Lázár nem szeretne. Amíg Farkas megússza, addig nekik sincs különösebb félnivalójuk. Ezért van az, hogy Lázár ellentmondásos kacskaringók után arra az álláspontra jut, hogy

„Az-e a probléma, hogy Farkas Flórián cigány, és azért piszkálják egyfolytában?”

alfahir

Orbán Viktorral, a legfőbb patrónussal.     Fotó: Alfahír

Orbán Viktor szerint pedig igazából nem is Farkast támadják az ellenzéki képviselők, amikor számon kérik rajta , hogy miért lehet az még miniszteri biztos, hanem őt, a miniszterelnököt. Egy  ellenzéki képviselő lemondást firtató kérdésére azt vágta oda

„Nincs ilyen szándékunk. Ön utazik Farkas Flóriánra, és ez az ő pozícióit erősíti.

Farkas tehát hónapokra eltűnt,  hogy kibekkelje a zűrös időszakot. Amely most, úgy tűnik véget ért, lehet, hogy patrónusainak sikerült elsimítani a dolgokat, mert Farkas Flórián a múlt héten főnixmadárként tért vissza. És ellentámadásba lendült. Először az MTI-nek, majd a Magyar Időknek nyilatkozott az önkritika, a bűntudat legapróbb jele nélkül.

index

A főnix ellentámadásban Fotó: Index

A félreértések elkerülése végett közölte, hogy csak vidéken volt , hiszen

„Nincs mitől félnem, nem bujkálok”

s esze ágában sincs az ellenzék támadásai miatt visszavonulni. Szerinte nemcsak az ő személyét, hanem az egész cigányságot támadják, próbálják megosztani, mert sikerült azt egy saját közösségi érdekeit felismerő, kikerülhetetlen politikai tényezővé tenni. Ami az elmúlt években történt, semmi más, mint egy ellene irányuló karaktergyilkossági kísérlet, mert a kormánnyal együttműködve egy sikeres felzárkózási programot hajtott végre. Azért vonult el a nyilvánosság elől, mert

„nem akartam és nem is fogok asszisztálni a lejárató hadjárathoz”

Leszögezte, hogy a Híd a munka világába program akkor romlott el, amikor ő lemondott az ORÖ  elnöki posztjáról, mert akkor a projekt rossz kezekbe került. Adatokat is sorolt az elnöksége alatt elért nagyszerű eredmények igazolására, s elmondta, támogatási láncot alakítottak ki, amely születéstől az egyetemi évekig biztosít segítséget a leginkább rászorulók számára.

Farkas Flórián tehát megszólalt, de inkább kinyilatkoztatott. A leírtak kommentárt nem igényelnek, de messze egyetértünk a Magyar Nemzet munkatársával, aki így fogalmazott:

„Egy olyan ember mondatai olvashatók az újságban, akiről nehéz eldönteni, hogy morálisan vagy mentálisan szakadt-e el a valóságtól, avagy e kettő nem zárja ki egymást.”

Ezt a véleményt erősíti meg Vajda László, az Országos Roma Önkormányzat képviselője, aki szerint a kormánybiztos nem tudja, mit beszél, s a Népszavának küldött nyílt levelében minden finomkodás nélkül így fogalmazott:

“Farkas Flóriánnak üzenem, hogyha a kómából teljes mértékben felépült és elismeri mindazokat a hibáit, amiket elkövetett a magyarországi cigánysággal kapcsolatban, akkor takarodjon a magyar és a roma közéletből”

2016.11.20

Pásztor Gábor

Szemtől szembe


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Comment validation by @



Hirdetés