Kukorica-feldolgozó üzem városunk határában

Közzétéve ekkor: 2017 szeptember 1. 13:00

A rendszerváltozás óta a legnagyobb élelmiszeripari befektetés Magyarországon

Sebők Emília

Több mint egy éve figyelhetjük, milyen látványosan épül városunkhoz közel, Tiszapüspöki külterületén a hatalmas, évi több mint 500 ezer tonna kukorica feldolgozására telepített gyár. Nem régen pedig már arról számolt be a sajtó, hogy megindult a tesztüzem az impozáns létesítményben. Törökszentmiklóson azonban némi irigység, de a teljes kapacitású beindulással potenciálisan együtt járó környezeti hatások miatti félelem is kíséri a történéseket, mindez kiegészülve a tájékozatlanság okán kialakuló félreértésekkel, az innen-onnan felszedett információ-morzsák félreértelmezésével.

 

Ez az óriási, nemzetgazdaságilag is fontos beruházás, annak létrehozói, majd működtető szakemberei, valamint városunk lakossága egyaránt megérdemli, hogy korrekt információk segítsék az üzem és környezetének kölcsönösen előnyös, jó kapcsolatait. Ennek érdekében kérdésekkel fordultam a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez (NIF), a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalhoz és természetesen a cég, a KALL Ingredients Kft. vezetőségéhez. Az üzem közúton való megközelíthetőségét – a M4-es út félbehagyott építésére utalva –, illető kérdéseimre a NIF-től nem érkezett válasz! A Kormányhivatal viszont alapos és korrekt írásbeli tájékoztatást küldött a kukorica-feldolgozó környezethasználati engedélyezésével kapcsolatban. A KALL Ingredients Kft. részéről dr. Zahola-Pollák Vanda ügyvezető írásban reagált a megkeresésemre, majd Zahola Norbert HR-igazgatótól lehetőséget kaptam, hogy a már így összegyűjtött információk alapján személyes interjú során kérdezzem a részletekről.  

Kezdjük az elején, vagyis hogy miért éppen itt épül meg ez a kukorica-feldolgozó?

Zahola Norbert: A Dunától keletre eddig nem volt ilyen kukorica-feldolgozó, miközben az alapanyagot megtermelik az itteni mezőgazdasági üzemek. Kézenfekvő volt tehát, hogy logisztikai szempontból az az előnyös, ha rátelepülünk erre a bázisra. Tiszapüspökinek pedig megvolt erre a külterületi részre a rendezési terve, miszerint ide ipari üzem telepítése a cél.

A városi szóbeszéd viszont abban látja a telephely kiválasztás okát, hogy a Tiszapüspöki származású Benedek Fülöp, korábbi földművelésügyi államtitkár járt közben szülőfaluja érdekében, illetve hogy maga is érdekelt volt a dologban, hiszen neki is voltak itt földjei.

Z N.: Ez a cég minden szempontból piaci alapokon működik, gazdasági érdekeink alapján hozzuk meg a döntéseket. Benedek úrnak nem volt itt saját tulajdonú földrésze, amelyet megvettünk volna üzemi területnek. Ellenben több törökszentmiklósi tulajdonosnak igen, sőt a 77 hektár egy részét tőlük vettük. Ennyiben tehát már az első lépésben is pénzbevétel került általunk a városba.

De amit igazán fájlalnak a miklósiak, hogy miközben ez az üzem sokkal közelebb van a városhoz, mint Tiszapüspökihez, az iparűzési adót Püspöki önkormányzata fogja kapni.

Z.N.: Mivel a vállalkozási tevékenységünket a Tiszapüspöki önkormányzat illetékességi területén fogjuk végezni, a vonatkozó törvény szerint oda kell fizetnünk az iparűzési adót.

Egy ilyen méretű beruházás, egy ekkora termelési kapacitású gyár, mint amilyen az Önöké, jelentősen befolyásolja az adott térségben nemcsak a gazdasági, de valamelyest a társadalmi viszonyokat is. Nem mindegy tehát, hogy milyen tulajdonosi háttér, milyen tőke áll a cég mögött. Miközben tapasztaljuk, hogy a korábbi kommunikációikban használt Tisza-TK Projekt Kft. név eltűnt, és megjelent messziről láthatóan, a saját hidroglóbuszukon is a KALL Ingredients Kft. cégelnevezés.

 Z.N.: A két különböző cégnév ne tévesszen meg senkit! Annak a nyilvánvaló gazdasági folyamatnak a névváltásban való megjelenéséről van szó, hogy társaságunk mint projektcég – a beruházás-kivitelezés befejezésének közeledtével – átalakul termelő vállalattá. Ahogyan tehát a termelő céggé alakuló projekt-társaságoknál általában szokott lenni – az eredeti terveinkben is így szerepelt –, már a piacra lépés előkészületei során megkezdtük az arculatváltást, a termékmárka felépítését, amely ehhez a névhez lesz köthető. És mivel a termékeinket jórészt az exportpiacokon szeretnénk értékesíteni, olyan névre volt szükség, amely külföldön is jól érthetően utal azok jellegére, hiszen az ingredient hozzávalót, összetevőt jelent.

Közelmúltbeli hír viszont, hogy Mészáros Lőrinc, felcsúti polgármester cége 6 százalékos részesedést szerzett az Önök társaságában, a KALL Ingredients Kft.-ben. Nem lehetséges, hogy ez csak egy folyamat kezdete és idővel átcsúszik hozzá a tulajdon nagy része?

Z.N.: Mi is a nyilvános adatok szerinti tulajdoni viszonyokról tudunk, a tulajdonosi döntéseket nem mi hozzuk. A mi feladatunk itt eddig az üzem felépítése, majd a működtetése.

 A beruházás teljes költsége igen jelentős, 45-50 milliárd forint között lesz várhatóan a végösszeg. Az már közismert, hogy ebből 9,2 milliárdot fedez az államtól kapott vissza nem térítendő támogatás, és az is nyilvános információ, hogy az Eximbank Zrt. közel 30 milliárd forint hitellel segíti a megvalósítást. A teljes bekerülési árat azonban ezek a tételek még nem fedezik! Honnan származik a többi forrás? És nem kockázatos-e a működtetés pénzügyi biztonságára nézve az ilyen nagy arányú hitelteher?

Z.N.: Az Eximbankon kívül kaptunk hitelt más kereskedelmi banktól is, és természetesen tulajdonosi pénz is van a finanszírozásban. Sőt, tavaly 965 millió forint uniós forrást is elnyertünk. A hasonló üzemek felépítése során nem szokatlan az ilyen forrásszerkezet. Nagy hozzáadott értékű tevékenységről van szó ugyanis, amely magas szintű jövedelmezőséget biztosít. Jól tervezhetőek a működés pénzügyi folyamatai, mivel az alapanyag szerződéses felvásárlási/bekerülési ára ismert, a kibocsátott termékek értékesítése pedig nagytételekben, ugyancsak szerződéses keretek között fog történni. Így a hiteltörlesztés terhei nem veszélyeztetik a működést.

Igen komoly szakmai előkészítés alapozta meg a finanszírozási konstrukció kialakítását, a mi részünkről és a bankok részéről is, nem látunk ilyen téren gyenge pontokat.

Az alapanyag, amelyet feldolgoznak, a GMO-mentes, tehát nem génmódosított kukorica. Anyacégük, a TRIGO Kft. fogja ezt a hazai termeltetői, felvásárlói tevékenysége révén biztosítani. De már eddig is évi 600 000 tonna terményforgalmat bonyolítottak le, megfelelő tárolókapacitással. Fel vannak ők készülve a mennyiség megduplázására? És honnan szerzik be a szükséges alapanyagot?

Z.N.: Nem lesz kétszeres a mennyiség, mert az eddig más felvevőknek szállított áru egy része kerül ide, de nyilvánvalóan növekedni fog az ottani forgalom. Egy feldolgozó üzemnél alapvető fontosságú az alapanyaggal való biztonságos ellátottság! Ezért ideális ez a tulajdonosi háttér számunkra. A TRIGO Kft. köti meg a termelőkkel ennek érdekében a szerződést, akár itt a mi közvetlen közelünkben is, ha a mezőgazdasági termelőknek ez megfelelő. De úgy vélem, sok környékbeli gazdálkodó szívesen látja ennek az üzemnek az idetelepülését, az uniós előírások szerinti vetésforgóba ugyanis be kell illeszteniük a kukoricát is, és hozzánk sokkal könnyebb és olcsóbb eljuttatni a terményt, mint pl. a Csepeli Szabadkikötőbe.

Alapvetően szárított kukorica feldolgozására szolgál a kiépített technológia, de betakarítási időszakban majd fogadni tudjuk a kombájnból éppen kikerült terményt is bizonyos mennyiségben, jövő évtől kezdve, ha már a munkafolyamat minden eleme bejáratódott.

Az országban egy-egy évben megtermelt kukorica mennyisége azonban erősen ingadozik az időjárástól függően, ami az árakat is befolyásolja.

Z.N.: Ez kétségtelenül így van, és mivel ez egy folyamatosan, az év minden napján 24 órában üzemelő feldolgozó lesz, számunkra és a beszállító anyacég, a TRIGO Kft. számára is elsődleges az alapanyag biztosítása. De mert ez a biztos értékesítési lehetőség, felvevőpiac, amit mi jelentünk, a mezőgazdasági partnereinknek is előnyös, nem gondolom, hogy számottevő nehézségeink lennének a beszerzésben és az áringadozás okán.

Az emberek, így az itt lakók is, nem nagyon tudják, mit is jelent az, hogy kukorica-feldolgozás. Halljuk, olvassuk, hogy ez az üzem Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű feldolgozója lesz, de mivé dolgozzák fel a kukoricát és hol, miként hasznosulnak ezek a termékek?

Z.N.: Azt mondhatjuk összefoglalóan, hogy döntően élelmiszeri alapanyagokká dolgozzuk fel a kukoricát. A folyamat első lépcsőjében leválasztjuk a magról a csírát, amelyet eladunk más élelmiszeripari üzemeknek, ahol jellemzően kukoricacsíra-olajat állítanak elő belőle. A szem további feldolgozása során elsősorban és legnagyobb mennyiségben folyékony (izo-)cukrot állítunk elő, ami ugyancsak további élelmiszeripari felhasználásra kerül édesítési céllal, főként ott, ahol a késztermék maga is folyékony, így például üdítőitalokban, befőttekben. Előállítunk majd etilalkoholt is, ami például a likőrök alapanyaga, de tisztítószerekbe is használja a vegyipar, és lesz a gyógyászatban használható tisztaságú alkohol-termékünk is. Továbbá keményítőt is készítünk majd a kukoricából.

A fennmaradó héj, rost, fehérje részekből pedig takarmány lesz, akár szarvasmarha telepek számára is vagy a hobbiból tartott kisállatoknak gyártott eledelekbe keverik bele az ilyen célú tápokat gyártók.

Bekerül tehát az üzembe feldolgozásra évente fél millió tonna kukorica, és ugyancsak több százezer tonna termék kerül ki. Ezt a hatalmas árutömeget ide kell közúton szállítani, majd innen elvinni a készterméket. Miközben a beszállító járművek visszamennek innen üresen, a késztermékért érkezők pedig üresen jönnek ideútjukon. Nem véletlen, hogy a törökszentmiklósiak, különösen a Kossuth úton lakók félve gondolnak arra, milyen zajterhelést, a házaikat szétrázó rezgést fog okozni ez a tehergépkocsi-forgalom.

Z N.: Mindenkit megnyugtathatok, szó sem lesz ilyesmiről! A Kormányhivatal által kiadott egységes környezethasználati engedély szerint a szállítási útvonalaink a 4. számú főút és az elkerülő úttól a Tiszapüspöki bekötő út, annak egy rövid szakasza lesznek. Csak Surjányt fogja érinteni tehát ez az útvonal, Törökszentmiklós belső közútjait és a várost átszelő utakat nem tervezzük használni.

 Azért ez nem teljesen megnyugtató, hiszen Surjányt érinteni fogja az Önök szállítási forgalma, és az, hogy nem tervezik használni, nem teljes lemondás erről a lehetőségről.

Z.N.: Az Ön által is hivatkozott engedélyt nagyon részletes hatástanulmányok alapján kaptuk meg. Ezek kimutatták, hogy messze nem lesz akkora szállítási forgalom-növekedés, mint amire gondolnak! A kukoricát a környező megyékből fuvarozzák hozzánk, lényegében ugyanazon az útvonalon, a 4-es főúton, amelyen eddig főként a Csepeli Szabadkikötőbe vitték, hogy onnan exportra kerüljön vagy a dunántúli feldolgozókba. Ezek a teherautók eddig is áthaladtak Surjányon, most viszont majd nem jönnek csak idáig. A termékeinket elszállító forgalmat pedig úgy lehet tekinteni, hogy nem a kukoricával mennek tovább a járművek, hanem a feldolgozott kukoricával, az abból kinyert termékekkel. Tehát ez sem abszolút forgalom-növekedés.

De kétségtelen, hogy annak idején, amikor az üzem felépítésére ezt a helyet kiválasztottuk, az is fontos logisztikai szempont volt, hogy a prognózisok szerint az M4-es Abony-Fegyvernek szakasza elkészül, mire az üzem beindul. Nem így történt. Ám ha meggondoljuk, hogy ennek az üzemnek a felépítése is mekkora szállítási feladatot jelentett, micsoda mennyiségű betont, fémet, különféle építési anyagokat kellett idehozni, és mindez különösebb nehézség nélkül megtörtént, akkor van okunk remélni, hogy a feldolgozás teljes kapacitása mellett sem lesz problémánk ezzel.

Törökszentmiklós város belső útjait valóban nem tervezzük teherszállításra használni, de azt nem lehet teljességgel kizárni, hogy ilyen sosem fordulhat elő, például útlezárások, más útvonalak problémássá válása esetén, vagyis rendkívüli helyzetekben.

Mégis, az előzetes elemzések, hatásvizsgálatok szerint milyen nagyságú, arányú lesz a teherforgalom növekedése?

Z.N.: A kukorica beszállítása nem okoz jelentős többletforgalmat az eddigihez képest. Maximum 20 százaléknyi többletfuvar, ami elképzelhető. A segédanyagokat pedig napi 1-2 kamion fogja hozni a gyárba.

Az energiaellátásunkban a későbbiekben egymás mellett lesznek a gázüzemű és a szalmafűtésű kazánok. Igazából az égetésre szánt biomassza (szalma, napraforgószár stb.) beszállítása, ami a 4-es úton valóban többletterhelést jelenthet majd, mivel jelenleg nem gyűjtik be az összes felhasználható mennyiséget a földekről, csupán annyit, amennyit értékesítenek. De ez is csak hétköznapokon jelent majd napi kb. 15 kamiont.

Mindent egybevetve, a forgalomnövekedés előreláthatólag átlagban napi 20-30 kamion lesz a 4-es főúton. De igazán majd az élet adja meg ezekre a kérdésekre a választ, ha már teljes kapacitással dolgozunk.

Az üzemi teherszállítások annyiban eltérnek az építkezési fuvaroktól, hogy rendszeres, sűrű járműforgalmat jelentenek. Ez a kereszteződés viszont itt, az elkerülő út és a Tiszapüspöki bekötő út találkozásánál meglehetősen szűk ívű kanyarodást tesz csak lehetővé, lelassítva a forgalmat. Talán ezért is elég gyakoriak itt a súlyos balesetek.

Z.N.: Igyekszünk felkészülni és elkerülni a baleseteket, az azzal fenyegető helyzeteket. Ezért konzultáltunk a Törökszentmiklósi Rendőrkapitányság közlekedési illetékesével, és azt az ígéretet kaptuk, hogy ha beindul nálunk a nagyüzem, fokozott rendőri ellenőrzést tartanak itt. De amint már említettem, az építkezéssel járó többletterhelés sem okozott észrevehető nagyságrendű rosszabbodást ezen a ponton a közlekedésbiztonságban.

És persze várjuk, hogy megépüljön az M4-es, ha nem is autópálya, de gyorsforgalmi út ezen a szakaszon, mert javítaná a megközelíthetőségünket, és akkor az új Tisza-hídon a megye északi részéből, a Jászságból is hozhatnánk kukoricát.

Még egy környezetvédelmi téma a vízfelhasználással és -tisztítással kapcsolatosan, mivel Törökszentmiklóson fél éve megoldatlan, lezáratlan probléma a Tinóka-ér szennyezése a nem kellően megtisztított kommunális szennyvíz miatt. Önöknél ez miként lesz?

Z.N.: A tervezés kezdeti szakaszában felmerült, hogy az üzem tisztított szennyvizét a Tinóka-érbe vezessük, de más megoldást kellett keresnünk. A Tiszából mint felszíni vízből vesszük a vizet és oda is vezetjük vissza a tisztított szennyvizet. És mivel a Tisza a gyár elsődleges vízforrása, a folyó közelsége is fontos szempont volt a telephely kiválasztásában. Megjegyzem, hogy a tisztított szennyvizünk majdhogynem tisztább, mint a Tiszából kiemelt víz. Természetesen van fúrt kutunk is az üzem területén, hogy például akkor se kelljen leállnunk, ha egy alacsony vízállás miatt a folyóból nem jutunk elegendő vízhez.

Miközben zajlott a beruházás előkészítése és az építkezés, nagyot változott a munkaerőpiac. Önök többször is hirdettek munkaerő-toborzó találkozókat a városban. Sikerült feltölteni a létszámot megfelelő képzettségű dolgozókkal?

Z.N.: Amit mi itt csinálni fogunk, az egy korszerű és környezetkímélő technológia működtetése, húzóágazat lesz a térségben, az emberek pedig szívesen dolgoznak ilyen helyen. Éppen ezért jól haladunk a szükséges létszám feltöltésével. Kitűnő mérnököket, vezető szakembereket sikerült idevonzanunk, akik le is telepednek ezen a vidéken, hozzák a családjukat is. Ez a helyi társadalmi életben is jótékony hatású lesz. A beosztott munkatársak kiképzése már hónapok óta itt folyik az üzemben, de reméljük, a munkaerő-piaci igényünk hatással lesz a Székács Elemér Szakközépiskola képzési kínálatára is, hogy minél több magasan képzett, jó szakember láthasson hosszú távú perspektívát egy hosszútávra tervező cégnél.

Mi minden vonatkozásban abban vagyunk érdekeltek, hogy vállalatunk működése során szoros kapcsolatot alakítson ki ezzel a térséggel, integrált részévé váljék gazdaságilag és a társadalmi környezetet is előnyösen befolyásoljuk.

Köszönöm a beszélgetést.


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Comment validation by @



Hirdetés