Igazából filmrajongó vagyok, sőt az idősebbik fiam is örökölte. Nekem sajnos kevesebb időm jut a kedvtelésem kiélésére mint neki. A régi idők „moziját” nézem, ha csak tehetem, noha a jelenlegiek között is van nagyon sok kiváló alkotás. Gyerekként ( hárman vagyunk testvérek) minden vasárnap délelőtt a matinéra mentünk a nagymamám kíséretében, és még sokszor aznap délután is megnéztük a másik filmet a moziban. Középiskolásként Törökszentmiklós két mozijából válogathattunk( A Dózsa és a Hunyadi filmszínház ), választottunk is mindig. Gödöllői egyetemistaként, a hasonló szenvedéllyel megáldott barátaimmal nem egyszer ruccantunk fel Budapestre, hogy egész napos mozi túrákat hozzunk össze, bevallom őszintén, néha a kötelező előadások rovására tettük ezt.
Később már a munka mellett ez nem volt lehetséges, de jöttek és segítettek a videomagnók, a kazetták csereberélése, majd még ezután, ugyanez DVD-lejátszókkal és a DVD-kel.
Ma az HBO és a többi filmcsatorna kínálja a filmek élményét és ha tehetem élek is vele. Nézzünk egy párat kedvenceimből a teljesség igénye nélkül:
- Quo vadis
- Casablanca
- Idegen a cowboyok között
- Cleopatra
- Tizedes meg a többiek
- Keresztapa 1-3.
- Indul a bakterház
- Volt egyszer egy vadnyugat
- Dűne
- Wyatt Earp
- Gladiátor
- A legényanya
- A sakál
- Abigél
- Csengetett, Mylord?
- Dutyi dili
- Trója