Az OLAF szerint Szolnok is érintett a szervezett csalás ügyében

Közzétéve ekkor: 2018 február 9. 15:05

Új,  LED-es világítás Szolnokon          Fotó: Bugány János / MTI

Nemrég derült ki, hogy  az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) nagyon komoly szabálytalanságokat talált az Elios Innovatív Zrt. által különböző önkormányzatoktól elnyert 35 közvilágítási projektje kapcsán. Olyanokat, amelyek akár a szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhetnek, amelyekben a bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás lehetősége is benne van.

Az OLAF nem magányos résztvevőket fedezett fel a történetben, hanem egész hálózatot, az Elios  tulajdonosi vagy személyi szálain összekapcsolható cégeket és tanácsadókat, gyakran összeférhetetlen szerepkörben. A vizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült a visszaélés gyanúja, de az esetek felében, 17 pályázatnál egyenesen úgy találta,  hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki. Az uniós nyomozás során az is bebizonyosodott: az Elios  üzletági vezetője az elvileg független pályázat-előkészítői munkán is rajta tartotta a kezét.

Azt a médiából már korábban lehetett tudni, hogy a 17 projekt között ott található Szolnok önkormányzatának pályázata is. Később eljutott hozzánk az OLAF Szalay Ferenc polgármesterhez írt levele is, amelyben a szervezet lehetőséget ad Szolnok Város Önkormányzatának tényekre vonatkozó észrevételeinek megtételére.

A levelet hosszúsága és kissé száraz hivatali nyelve miatt nem közöljük teljes egészében, de a legfontosabb megállapításokat kiemeltük belőle, s ahol úgy éreztük, a megértés miatt szükséges, kiegészítéseket tettünk. Aki kíváncsi rá, természetesen elolvashatja a levelet teljes egészében is.

https://www.dropbox.com/s/y0jc8cd24lx4asr/56194_olaf.pdf

 

Íme az OLAF megállapításai:

Tény1.

A pályázati felhívást 2012.12.12-én tették közzé. A felhívás közzététele után a pontos pályázati feltételek ismertek voltak, így a benyújtandó dokumentumok is. Az önkormányzat tanácsadói szerződést írt alá a pályázathoz szükséges műszaki dokumentáció elkészítéséről.

Tény2.

A kedvezményezettek leghamarabb 2013. 02.11-én nyújthatták be pályázataikat. A feltételeknek megfelelő pályázatok beérkezési sorrendben kapták meg a támogatást.

2013.02. 08-án az irányító hatóság lehetővé tette a potenciális kedvezményezetteknek, hogy LED lámpák esetében 100.000 órányi élettartammal számoljanak. A módosítás előtt csak 50.000 órányi élettartamot lehetett figyelembe venni a fennmaradó fényerősség minimális elfogadható szintjének megtartása mellett.

(A megtérülési rátát 50 ezer világított órával, 15 évre kellett volna kiszámolni, mert ennyi lett volna a lámpák élettartama. A módosítás az Eliosnak és az uniós pénzre pályázó önkormányzatoknak azért volt kedvező, mert így a pályázat megfelelt az unió által elvárt megtérülésnek,)

Tény3.

A pályázatban meg kellett határozni a projekt minden elemének becsült összegét, amit a következők alapján állapítottak meg:

– A műszaki tanácsadó által készített árazatlan költségvetés

A három társaság által benyújtott „ független indikatív ajánlat”-ok. Ezt a felhívásban írták elő annak érdekében, hogy a legelőnyösebb ajánlatot kapják az uniós finanszírozásért cserébe. A három ajánlatot maga a kedvezményezett kérte.

Tény4.

A projektben három cég által adott ajánlatot használtak a kivitelezés piaci árának megállapításához. A három ajánlatot egy személy készítette, ugyanazt a közös módszert követve. A két gyengébb ajánlat pontosan 5%-kal, illetve 7%-kal volt magasabb a legjobb ajánlatnál.

(Az OLAF rábukkant egy olyan Word-fájlokra, amelyekben 15 önkormányzat számára készült szerződés vázlata volt. A dokumentumot a majd későbbiekben említett Mancz Ivette hozta létre. Az egyik rész az volt, amellyel a beadás előtti utolsó pillanatban átírták a az 50 ezer világított órát százezerre.)

Tény5.

Az eredeti szolnoki pályázatok csak a kivitelezés becsült költségét tartalmazták, de a pályázó nem csatolt hozzá indikatív ajánlatot annak ellenére sem, hogy ez kötelező lett volna.

(indikatív ajánlat = olyan, a finanszírozó cég által az ügyfélnek tett ajánlat, előzetes terv,  amelynek részletei csak később kerülnek kidolgozásra, s amely nem kötelező érvényű.)

Az önkormányzat csak később küldte meg a három indikatív ajánlatot az irányító hatóságnak a hiánypótlás során csatolt CD-n. A file-ok létrehozatalának időpontja hónapokkal későbbi, mint a pályázat beadása, ám az aláírás dátumaként minden dokumentumban 2013 február szerepel.

Tény6.

A költség-haszon elemzés során a lámpák maximális élettartamával számoltak, vagyis 100.000 órával.

Kedvezményezett nem nyújtott be olyan dokumentumokat, amelyek kétséget kizáróan igazolták volna, hogy a maximálisan megengedett fényerő csökkenés mellett a lámpák élettartama elérte volna a 100.000 órát. Ezzel szemben a lámpák a Tungsram-Schréder Zrt. által szolgáltatott és később az Elios Zrt. ajánlatához csatolt előzetes műszaki leírása szerint a garantált élettartam lámpatípustól függően 60.000 és 80.000 óra között volt.

Tény7.

A külső műszaki ellenőrök negatív véleményt adtak a projektek megfelelősségéről. Véleményük az volt, a pénzügyi megtérülési ráta csak akkor tekinthető megfelelőnek, ha nem növekednek a karbantartási költségek 60.000 óra után, és javasolták azon követelmény előírását, hogy minden kedvezményezett esetében kössenek 25 évre rögzített áras karbantartási szerződést.

Az önkormányzat nem kötött 25 évre szóló karbantartási szerződést.

Tény8.

Ha az irányítási hatóság nem teszi lehetővé, hogy 100.000 órányi élettartamot vegyenek figyelembe, a projekt nem minősült volna támogathatónak.

Tény9.

A projektzáró auditját (vizsgálatát ellenőrzését) az INS Kft végezte, mint független auditor. Az önkormányzat és az  INS Kft közötti záró audit szerződés megkötésére irányuló ajánlatot az INS nevében  az a Mancz Ivette készítette , aki ugyanakkor a kivitelező Elios Zrt.  közvilágosításért felelős igazgatója is volt. A másik készítő Puskás András, a Sistrade Kft. ügyvezető igazgatója volt.

( a Sistrade Kft. Hamar Endre tanácsadó cége volt, azé  a Hamar Endréé, aki Tiborcz István jó barátja, akik együtt üzleteltek az Eliosban is, tehát személyesen érdekelt volt a bevételek növelésében.)

Összegezve:  Az OLAF-levélből egyértelműen az tűnik ki, hogy a pályázat irányító hatósága összejátszott Szolnokkal (is), hogy a város sikeresen tudjon uniós pénzre pályázni közvilágításának korszerűsítésére. A későbbi kivitelező Elios, Mancz Ivette személyében, aki akkoriban az Elios közvilágításért felelő igazgatója volt, kezdettől ott bábáskodott a pályázat létrejöttében. Közreműködött tanácsadóként a Sistrade Kft, amely vezetője üzletelt az Eliosban is.

Jogos tehát az OLAF szervezett csalási mechanizmust feltételező gyanúja?

/Szalay Ferencnek 20 napja volt válaszolni, észrevételeit megtenni. Nem tette, nem válaszolt az Európai Unió csalás elleni hivatala levelére. Ezt az MSZP az OLAF által feltárt tények elismerésének vette, az ügyben feljelentést tett, s a Jobbikkal egyetemben lemondásra szólította fel a polgármestert./

Pásztor

Szemtől szembe


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Comment validation by @



Hirdetés