Törökszentmiklós 103 millió forintja veszett el a Quaestor-csődben! –

Közzétéve ekkor: 2017 december 18. 8:58

Miért? És mi lesz a következménye?

Sebők Emília

„A csalások csúcstartója” – ezzel a címmel tárgyalja a tanulmány szerzője a Quaestor bukását a tavaly megjelent, „25 év – 25 nagy átverés” kötetben. Ebben a csúfos ügyben lett érintett városunk is, akképpen, hogy az önkormányzat elveszített a közpénzünkből 103 millió forintot! A bebukott összeg vagy számottevő részének visszaszerzésére pedig igencsak kicsi a remény.

Törökszentmiklós város éves költségvetése 3–3,5 milliárd forint nagyságú. Ehhez viszonyítva nem olyan nagy összeg ez a 103 millió, de ha ahhoz hasonlítjuk, hogy évente mintegy 75 millió forintot tesz ki a lakosság kommunális adó befizetése, akkor már jelentős a veszteség nagysága. De a közpénzek kellő gondossággal való kezelésére vonatkozó jogos társadalmi elvárás valójában független kell, legyen az ilyen méricskélésektől.

2015. március elején jelentek meg az első híradások, hogy a pénzügyi szolgáltatásokkal, befektetésekkel foglalkozó Quaestor-cégcsoportnál súlyos gondok vannak, a náluk elhelyezett pénzeket, a kötvényesek pénzét nem tudják visszafizetni. A kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett, s ezzel hivatalosan is leállt a kötvények visszavásárlása. Azon kötvényeké, amelyekből – ekkor lett tudott – , a brókercég több százmilliárd forint értékben engedély nélkül kibocsátott, fiktív értékpapírokat adott el.

Majd a csődügy részleteinek felszínre kerülésével az is kiderült, hogy számos önkormányzat is érintett, több település is a Quaestor-nál remélt (és évekig kapott is) az állampapíroknál és a bankbetéteknél nagyobb hozamot befektetéseire. Ezért Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszterként már 2015. áprilisban soron kívüli törvényességi ellenőrzést kért a kormány részéről az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ) azoknál az önkormányzatoknál, amelyek befektettek a brókercégnél.

Mivel Törökszentmiklós Város Önkormányzatánál is fennáll a 103,5 millió Ft pénzkövetelés mint befektetett közvagyon-hányad vagy egy része elvesztésének veszélye, felmerült, hogy a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem biztosította a közvagyon megóvását, körültekintő, biztonságos befektetését, illetve a befektetési döntések, azok végrehajtása és számviteli elszámolása nem volt szabályszerű. Ezért az ÁSZ a 2011. január 1.–2015. április 30. közötti időszakra vonatkozóan elvégezte városunkban is az önkormányzat belső kontrollrendszerének vizsgálatát, amelynek eredményeként egy évvel ezelőtt elkészült erről a jelentés. Igencsak megdöbbentő összegzéssel: „Törökszentmiklós Város Önkormányzata belső kontrollrendszere kialakításának és működtetésének hiányosságai miatt a közpénzfelhasználás szabályossága nem volt biztosított, a befektetési tevékenységek szabályszerű végzését nem támogatta. A befektetésekkel kapcsolatos döntések nem garantálták a közvagyon körültekintő, biztonságos befektetését. Az Önkormányzat beszámolója nem a valóságnak megfelelően mutatta be a befektetett közvagyon nagyságát.”

Az ÁSZ ennek megfelelően intézkedési terv összeállítását írta elő, amelyhez mind a polgármester, mind a jegyző számára több feladat elvégzését is konkrétan megszabták. Ezt az Intézkedési tervet a képviselő-testület már az idei első ülésén, január 4-én elfogadta. A legfajsúlyosabb és valószínűleg leginkább közérdeklődésre számot tartó feladatok eszerint:

– A belső kontrollrendszer egyes elemei jogszabályi előírásoknak megfelelő kialakítása és működtetése, valamint a befektetésekkel kapcsolatos döntések előkészítése, illetve a gazdálkodási jogkörök gyakorlása során a jogszabályi előírások és a belső szabályozás betartására irányuló intézkedés.

– Az Állami Számvevőszék ellenőrzése során feltárt hiányosságok és/vagy szabálytalanságok esetében a munkajogi felelősség kivizsgálására irányuló eljárás megindítása és ennek eredménye ismeretében a szükséges intézkedések megtétele.

A Képviselő-testület 2017. július 27-én megtartott rendes nyilvános ülésén Markót Imre polgármester javaslatára – 7 igen szavazat és 2 tartózkodás mellett –  határozatot hoztak [190/2017. (VII.27.) Kt.] egy eseti bizottság felállításáról, hogy az ÁSZ-jelentésben leírt hiányosságokat vizsgálja meg kifejezetten munkajogi felelősségi szempontból. Az Eseti Bizottság megválasztott tagjai lettek:

– Révi Attila alpolgármester

– Serfőző István képviselő

– Mészáros Gyöngyi belső ellenőr

Az Eseti Bizottság pedig 2017. november 30-i ülésén a testület elé tárta vizsgálódásának eredményét, jelentésében néven nevezve a felelősöket is! Hosszas és időnként rossz ízű vita után a képviselő-testület végül 7 igen, 3 fideszes nem és egy tartózkodás mellett a jelentést elfogadta. *

De mi lesz most? Mi következik ezután? A felelősnek minősített személyeket felelősségre vonják-e, esetleg valamilyen büntetés vár-e rájuk? Mit tesznek a jelenleg felelős beosztásban lévők, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő? – Ezeket és a kapcsolódó kérdéseket jártuk körül beszélgetésünkben dr. Libor Imre jegyzővel. 

A testület és a jegyző –  Képkivágások a T1 Televízió A Kistérség Televíziója videó-felvételéből

Kérdés: Az önkormányzatok átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetését jogszabály nem tiltja, a pénzpiaci szolgáltatók közül az önkormányzatok a kínált szolgáltatás és annak költségei alapján, szabadon választhatnak. Ez így összhangban is áll az önkormányzatiság alapelveivel. – hangsúlyozza az ÁSZ-jelentés. De egy ilyen veszteség után sokakban felmerül, hogy nem kellene-e szigorúbban szabályozni, hogy milyen eszközökbe fektethetnek az önkormányzatok?

Dr. Libor Imre válasza: Az állami normatív támogatások, ellátások összege az önkormányzatoknak a választásuk szerinti kereskedelmi banknál vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kerül. Törökszentmiklós Városi Önkormányzat csak azokat a pénzforrásait tartja a Magyar Államkincstárnál vezetett számláján, amelyeket jogszabály kötelezően elrendel. Például az olyan pályázati pénzforrásokat, melyek az 500 millió forintot meghaladják. A más forrásból, például a helyi adókból, saját vállalkozásaiktól származó bevételeik felhasználásáról – ideértve az ideiglenesen szabad pénzeszközök befektetését is –, az önkormányzatok maguk döntenek. Azt azonban minden vonatkozó jogszabály hangsúlyozottan előírja, hogy a nemzeti vagyonnal felelősen kell gazdálkodni, számolva a befektetések kockázataival, mivel annak következményeit is az önkormányzatnak kell viselnie.

Önkormányzati költségvetési rendelet kell, szabályozza a befektetési tevékenységet. Ennek szellemében nálunk a 2013. évi költségvetési rendeletbe került be első alkalommal ilyen jellegű előírás. Eszerint az átmenetileg szabad pénzeszközöket bankbetétként lehet elhelyezni, vagy államilag garantált értékpapírt vagy tőkegarantált nyílt végű befektetési jegyet, illetve tőkegarantált pénzpiaci befektetési jegyet lehet belőle vásárolni, továbbá deviza-ügyleteket lehet vele lebonyolítani.

Kérdés: Csakhogy ugyanez a rendelet egy személyben a polgármestert ruházta fel a szabad pénzeszközök befektetésének jogosítványával. Dr. Juhász Enikő pedig pár hónappal később a város addig biztonságos állampapírokban kamatoztatott pénzét Quaestor által kibocsátott vállalati kötvényekbe fektette! Erre pedig nyilvánvalóan nem volt felhatalmazása! Döntésével megszegte az önkormányzati rendeletet! 

Válasz: Olyan befektetés-politikát érdemes kialakítani, amely a biztonságra való törekvés mellett betartható és végrehajtható, hiszen minden felállított szabály annyit ér, amennyit abból az alkalmazók betartanak. A helyi rendeletben előírt korlátozások – betartásuk esetén – elegendő biztonságot nyújtottak a befektetéseknek.

Kérdés: Éppen ez az ügy egyik súlypontja, hogy – az Eseti Bizottság jelentése szerint –, dr. Juhász Enikő nem tartotta be ezeket az előírásokat, amikor 2013. július 1-jétől kezdődően nem engedélyezett, mert államilag nem garantált vállalati kötvényekbe is fektette a város pénzét! Annak ellenére, hogy erre nem volt felhatalmazása!

Válasz: Nem emelnék ki személyeket a folyamatok sorából. Az Eseti Bizottság alapos vizsgálat alapján készített jelentéséből is kiderül, hogy egy hosszú és többrétű folyamat vezetett oda, hogy ez megtörténhetett. A 103 millió forint elvesztése a legkiugróbb jelensége annak a szabályozatlan munkakörnyezetnek, munkafolyamatoknak, amelyek az önkormányzat és a polgármesteri hivatal tevékenységét ez időben (2011. jan. 1. – 2015. ápr. 30. volt a vizsgált időszak) jellemezték. A kockázatkezelés és a belső ellenőrzés gyengeségei, az ellenőrzési pontok hiánya más negatív következményekben is megmutatkozott. Ehhez tartozik például a rendezetlen helyzetet igazoló, de egyben elő is segítő tény, hogy itt a kérdéses időszakban öt jegyző váltotta egymást. Képtelenség elvárni egy jegyzőtől a törvényességi felügyeleti szerepe színvonalas ellátását, ha annyi ideig sincs a posztján, hogy megismerje a körülményeket.

Ezért én komplexen igyekszem értelmezni és kezelni a kialakult helyzetet, hogy miért vezethetett a befektetési tevékenység ilyen súlyos következményhez.

Kérdés: Talán minden szabálysértő cselekedet esetén fel lehet hozni, akár magyarázatként is, a körülményeket. Akaratlanul, véletlenül azonban nem helyez el senki 100 millió forintot olyan pénzügyi eszközbe, ami tilos neki! (Merthogy 2014 júniusától már csak Quaestor vállalati kötvényekből állt a város befektetése!) Jóhiszeműen, jó szándékkal legfeljebb olyan esetekben lehet szabályt megszegni, amikor ennek, mondjuk, emberiességi szempontok adnak igazolást. Itt ilyen nem volt!

Válasz: Ha már mindenképpen egyedi felelősség kérdésében vár választ tőlem, akkor azt tudom mondani, hogy dr. Juhász Enikőt nem hallgatta meg az Eseti Bizottság, így az ő motivációit nem ismerjük. De ha arra gondolunk, hogy a polgármesterváltáskor 2014 októberében az átadás-átvételkor is azzal a minősítéssel kerültek jegyzőkönyvileg átadásra a Quaestor-kötvények, hogy ezek tőke- és hozamgarantált értékpapírok, akkor elképzelhető, hogy nem a teljes információ állt rendelkezésére a döntéshozatalkor. Ezzel csak arra szeretnék utalni, hogy lehetett tévedésben a döntéshozó, de ettől még a jóhiszeműség vagy a jó szándék kérdése nem feltétlenül kérdőjelezhető meg.  

Dr. Juhász Enikő fotója a Jobbik törökszentmiklósi szervezetének honlapjáról.

Kérdés: A kötvények tőke- és hozamgarantált értékpapírok voltak, csak éppen ezeket a garanciákat nem az állam adta! Pusztán a vállalat vagyona állt mögöttük garanciaként, ami a maga 10 millió forintos csekély összegével elenyésző volt a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 100 milliárdos nagyságrendjéhez képest!

Amennyiben a belső kontroll megfelelően működik, akkor így utólag nem kellene azt elemezni, ki és kit vezetett félre – nem feltétlenül szándékosan persze – azzal, hogy ezeket a kötvényeket tőke- és hozamvédettnek írták le belső hivatali anyagokban, de nem jelezték, hogy ez a garancia nem állami!

Válasz: A garancia milyenségét illető úgymond félreértés végigkísérte az egész folyamatot. Emiatt történhetett, hogy már Markót Imre polgármestersége idején is rendre megújításra kerültek ezek a Quaestor-nál eszközölt befektetések. Ezért nem mondanám azt, hogy szándékosan sértették meg a költségvetési rendelet előírását. De kétségtelenül ciklusokon átívelő a mulasztás, hogy nem ellenőrizték a kötvények garanciájának milyenségét, minőségét.

Joggal felvetődhet persze, hogy egy polgármester nem érthet a hivatal valamennyi teendőjéhez, erre vannak a különböző szakterületeken dolgozó munkatársai, illetve külső szakértő segítségét is igénybe veheti.  Itt is ez történt: 2013. március 1-jén szerződést kötött az önkormányzat egy befektetési tanácsadó céggel. A tanácsadó cég javaslatára helyezte át a polgármester a szabad pénzeszközöket a Raiffeisen Banktól a Quaestorhoz. Innentől kezdve azonban a tanácsadásnak semmilyen írásos nyomát nem találta az Eseti Bizottság! Ráadásul a tanácsadásra kötött szerződésben nem voltak felelősségi megállapodások, nincs mit számon kérni rajtuk! Viszont az elért hozamból jelentős részesedést vittek el!

Kérdés: Nehezen tudom elfogadni ezt a magyarázatot, és felmenteni a polgármestereket, hiszen 2013 előtt már volt jó néhány botrányos befektetési bukás az országban. Lásd Baumag, Globex, sőt a még helyi vonatkozással is bíró Lánchíd 2000 Kft.-ügy. Ezek magánemberként is óvatosságra kellett volna, intsék a  döntéshozókat, nemhogy a köz pénzét befektetőként. És ugye itt volt közpénzügyi osztály, annak vezetője és a tanácsadó cég is, hogy segítsék a felelős döntés meghozásában a nem pénzügyi szakember polgármestereket.

Válasz: Nézzük akkor más szinten a történéseket. A polgármesterek azt látták, hogy van az országban egy hosszú évek óta prosperálóan működő befektetési cég, a Quaestor, ahol számtalan állami intézmény is tartotta a pénzét. Teljességgel megbízható képet mutatott a befektetési szolgáltatók piacán. Az Eseti Bizottság beszámolójának megtárgyalásán többen is hangsúlyozták, hogy az igazi felelősöket nem nálunk kell keresni, hanem az állami pénzpiaci felügyeletnél, ahol az évek során sem nem tűnt fel, hogy egy 10 millió forintos törzstőkéjű kis kft. bocsát ki százmilliárd forintos nagyságrendben vállalati kötvényeket, lényegében hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat! Félévvel a csőd előtt is volt felügyeleti vizsgálat a Quaestornál, és mindent rendben lévőnek találtak!

Nyilván ez is befolyásolta, hogy itt senkinek nem szúrt szemet a szabálytalan befektetés. És az is a biztonságérzetet erősítette, hogy a Quaestor-kötvényeken 2013. július 1-jétől a cég bedőléséig, vagyis jó másfél év alatt több mint 20 millió forint hozamot élvezett a város. Megalapozottan voltak tehát abban a tudatban, hogy a Quaestor-körvény biztonságos és jó hozamot adó befektetés.

Kérdés: Mindezt, ha úgy tetszik mentő körülményként elfogadva, az is egy súlyponti probléma ebben a történetben, hogy sem az egymást követő jegyzők valamelyike, sem a belső ellenőrzés nem jelezte a polgármestereknek a befektetés szabálytalanságát.

Válasz: Ez így igaz. Arról már ejtettem szót, hogy itt nem volt a folyamatba épített ellenőrzés és hatékony, jól működő belső kontrollrendszer. Erről az oldalról tehát nem volt várható a figyelmeztető jelzés. Ezért az eseti Bizottság éppen abban a mulasztásban látja felelősnek a jegyzőket, hogy ezt a rendszert nem építették ki. A belső kontroll kiépítésének elmaradása a jegyzők részéről egy folyamatos jogsértő állapotnak minősíthető. De az sem segíti a szabálytalan polgármesteri lépések megakadályozását, hogy a jegyző törvényileg – egy idő óta – munkajogi szempontból a polgármester alá van rendelve. Vagyis a jegyzőnek kellene ily’ módon a saját felettesét figyelmeztetni egy esetlegesen törvényt vagy helyi rendeletet sértő döntésére. Semmiképpen nem könnyű helyzet, de például egy autark vezető mellett szinte lehetetlen.

Kérdés: Amikor kiderült, hogy önkormányzatok pénze is elveszhet a Quaestor-csődben, többen annak a gyanújuknak adtak hangot, hogy talán Fidesz-instrukcióra helyzeték el ennél a cégnél a szabad forrásaikat. Találtak ilyen befolyásra utaló jeleket a vizsgálat során?

Válasz: Semmi ilyen megállapítást nem tett az Eseti Bizottság.

Kérdés: A Számvevőszék ellenőrzése mellett azonban – amelynek nyomán nálunk az Eseti Bizottság megvizsgálta a történéseket – a megyei főügyészségek is vizsgálódtak hanyag kezelés gyanújával annál a 24 önkormányzatnál, amelyek érintettek voltak a 2015. eleji brókerbotrányokban. Törökszentmiklós esetében mire jutott ez a nyomozás?

Válasz: Az a nyomozás az ismert feljelentő, Tényi István állampolgári kezdeményezésére indult a költségvetési szerveket és a közigazgatást érintő korrupcióval kapcsolatban. Törökszentmiklós vonatkozásában a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették. Az Állami Számvevőszék a saját vizsgálata nyomán azonban büntető feljelentést tett ismeretlen elkövető ellen. Ismereteink szerint ez a nyomozás még nem zárult le, folyamatban van. Egyelőre azt sem tudhatjuk, hogy milyen cselekmény gyanújával folyik a nyomozás, és arról sem tudunk, hogy innen valakit kihallgattak volna eben az ügyben.

Az viszont a legfrissebb fejlemény, hogy – úgy tudjuk – az önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó Kormányhivatal külső bejelentés alapján vizsgálni fogja az Eseti Bizottság működését.

Kérdés: A Bizottság jelentését tárgyaló képviselő-testületi ülésen is voltak ellenzéki, Fidesz-képviselőktől bírálatok, miszerint a Bizottság az összetétele miatt nem legitim, és hogy a felelősök nevét tartalmazó jelentést a személyiségi jogok védelmében inkább zárt ülésen kellene tárgyalni (bár akkor már napok óta kinn volt a városi honlapon a jelentés szövege!). Továbbá a Bizottság munkamódszerével sem mindenben értettek egyet. De ezeket a kifogásokat – kellő indoklás után – nem vette figyelembe a testület. Lehet, hogy emiatt a Fidesz-frakció kért kormányhivatali vizsgálatot?

Válasz: Ezeket a kifogásokat ott mind alaptalannak kellett minősítenünk, egyfelől mert éppen a Kormányhivatal nem tett törvényességi kifogást a Bizottság működésével szemben, továbbá nem volt olyan indok, amely törvény szerint a zárt ülést tette volna szükségessé. A személyiségi jogok védelme sem ilyen indok, ráadásul a bírói esetjog a közszereplők vonatkozásában ezeket a jogokat az általánostól eltérően, megengedőbben értelmezi. És azért azt se felejtsük el, hogy az Eseti Bizottság részben a közpénzek felhasználásának folyamatát vizsgálta, amely ügyben a nyilvánosság nem zárható ki.

Kérdés: Az Eseti Bizottság az egyes érintett személyek munkajogi felelősségének megállapítását kapta feladatul. Jelentésükben meg is nevezik, hogy ki miben felelős ez ügyben, akiknek a mulasztásával, önkormányzati rendeletben leírtakat megszegő eljárásával összefüggésbe hozható a veszteség: a két polgármester, a vizsgált időszak jegyzői és a közpénzügyi osztályvezető. Mi lesz ezen a téren a következő lépés? Milyen felelősségre vonás várható?

Válasz: A Bizottság feladata a tényállás tisztázása volt, a bebukott befektetést a munkajogi felelősség oldaláról vizsgálva. Ha más típusú, például büntetőjogi felelősség gyanúja is felmerült volna, azt nyilván észrevételezi a bizottság, de ilyen megállapítást nem tett.

A jelentés elkészültével a munkáltatói jogok gyakorlóinak a felelőssége, hogy milyen lépéseket tesznek: a polgármesterek esetében ez a képviselő-testület, a jegyző munkáltatója a polgármester, a köztisztviselőké pedig a jegyző. Úgy is mondhatjuk, hogy ezek a jogok és felelősségek egymásra épülnek.

Munkajogi felelősség szempontjából az a legfontosabb, hogy a Bizottság állásfoglalása szerint szándékos károkozás nem állapítható meg az érintettekkel kapcsolatban. Tehát csak gondatlanság, munkahelyi mulasztás lehet a felelősségre vonás alapja. De az semmiképpen nem jöhet szóba, hogy tőlük várjuk a 103 millió forint megtérülését.

Az érintettek, Markót Imre polgármester kivételével már nincsenek is munkaviszonyban nálunk. Továbbá a munkajogi igények három év alatt elévülnek. Ha a később problémássá vált befektetéseket vagy a munkahelyi mulasztásokat mint a munkáltatói igény keletkezésének idejét nézzük, többségében már nincs is jogalap a felelősségre vonásra. És ha van is, azokkal szemben, akik már nincsenek itt munkaviszonyban, csak bíróságon lehet igényt érvényesíteni, ami gondatlansággal okozott kár esetén maximum az illető négy havi munkabére lehet. Erősen kérdéses, hogy érdemes-e belemenni egy ilyen pereskedésbe. Sok munkáltatói eszköz tehát nem áll rendelkezésünkre, hogy számon kérjünk a megnevezett felelősökön bármit is.

Az Eseti Bizottság jelentésének megállapításai sokkal inkább erkölcsi jelentőségűek, mint munkajogi következménnyel járóak.

Kérdés: Hogyan minősül viszont a jelenlegi polgármester felelőssége, aki a munkajogi felelősség 3 éves elévülési határidején belül újította meg a Quaestor-befektetéseket?

Válasz: A polgármester munkáltatói jogait a képviselő-testület látja el. Erre vonatkozóan tehát ott lehet fegyelmi eljárásra vonatkozó indítványt beterjeszteni.

Kérdés: A Befektető-védelmi Alap (BEVA) által nyújtott biztosítás nem terjed ki a helyi önkormányzatok befektetéseire. Innen tehát nem várhatunk kártérítést. Milyen esély van arra, hogy a felszámolási eljárásban kapjon vissza a város valamennyi pénzt a 103 millióból?

Válasz: Törökszentmiklós Quaestor-kötvényeiből kb. 1/3 rész volt valós, engedélyezett kibocsátású és 2/3 fiktív kötvény. A felszámolótól kapott tájékoztatás szerint az várható, hogy a mintegy 30 százaléknyi tényleges kötvényre szóló követelésünket Quaestor-kötvényben kapjuk vissza. Csakhogy ennek a kötvénynek az értéke fölöttébb kétséges, a cég tényleges befektetéseinek értékesítéséből származó bevételtől függ majd a készpénz-értéke. A fiktív kötvények 70 millió forint körüli állományánál még ennyi reményünk sincs a megtérülésre.

Kérdés: Idén tavasszal az borzolta a kedélyeket a városban, hogy jelentős mértékben átalakították a polgármesteri hivatal szervezeti felépítését, működési struktúráját. Sokan attól tartottak, hogy ez szétzilálja, lehetetlenné teszi a működést, az ügyek hatékony elintézését. Összefüggésben volt ez az átalakítás a Quaestor-ügy kapcsán felszínre került belső működési zavarokkal?

Válasz: Korábbi ennek a szervezeti átalakításnak a szándéka, hiszen Markót Imre már a 2014. őszi hivatalba lépésekor tervezte, de nem igazán kapott hozzá belső szakmai, támogató segítséget. Tavaly azonban megtörtént a számvevőszéki vizsgálat, és annak megállapításai, tanulságai már menetközben is egyértelművé tették a struktúra újragondolásának, átalakításának szükségességét. Az egyébként is túlzottan szétaprózott, sok szervezeti egységből álló hivatalban például több helyen is voltak államigazgatási feladatok, holott ez a jegyző hatásköre, az egyes osztályok együttműködése nem volt kellőképpen összehangolva és így tovább. Egy külső szakértő cég segítségével az idén április végére befejeztük az átalakítást, ami nem volt könnyű, sok belső ellenállást kellett leküzdeni. Mostanára eljutottunk oda, hogy – ha nem is minden döccenő nélkül, de – működik az új felállás, az előnyei már látszanak.

Kérdés: A belső kontroll kiépítésének elmaradása a korábbi jegyzők mulasztása. Most viszont az Ön személyében ismét egy új jegyző van a poszton, de még egy éve sincs, hogy betölti ezt a munkakört. A szervezeti átalakításhoz igazodóan is mi történik ezen a téren?

Válasz: Megkezdtük a munkafolyamatok szabályozását, de meg kell, mondjam, a tervezettnél jóval lassabban haladunk. Egyrészt a vártnál is több problémával, szabályozatlansággal találkoztunk, másrészt a munka elején meglehetősen nagy volt a hivatal belső ellenállása. Önmagában azt sem volt könnyű elfogadtatni a munkatársakkal, hogy az eddiginél szigorúbb belső eljárási rendre van szükség, ami hatékonyabbá teszi a munkát, és megnehezíti a szabálytalanságok, akár törvénytelenségek elkövetését.

Kérdés: Ennek során derült fény arra is, hogy pénzügyi visszaélés folyik a hivatalban? Internetes helyi fórumokon meglehetős vihart kavart idén szeptemberben, amikor híre kelt, hogy Ön egy állományi ülésen gyakorlatilag minden ott lévőt bűnözőnek minősített.

Válasz: Inkább úgy szólt az általam ott feltett kérdés, hogy dolgoztak-e már bűnszervezetben, és ezt magamra is vonatkoztattam. Ezzel a helyzet súlyosságára akartam erőteljesen felhívni a figyelmet és arra, hogy aki nem vett, nem vesz részt, esetleg nem is tud róla, mi folyik körülötte, valamiképpen az is benne van ebben a körben, a bűn rendszerében. Hiszen a külső szemlélő nem az egyéni felelősöket fogja minősíteni, hanem a szervezetet, amelynek mindannyian részesei vagyunk. A lefolytatott belső vizsgálat alapján megállapításra került, hogy kiterjedt pénzügyi visszaélési hálózat működik már jó ideje a Polgármesteri Hivatalban! Feljelentést tettünk, és a nyomozóhatóság 17 különböző büntetőjogi tényállás megállapítására alkalmas körülményt állapított meg! De az ügy jelenleg nyomozati szakban van, így részleteket mi sem tudunk!

Azt gondolom, ez a történet is igazolja, amit korábban a befektetési veszteség kapcsán gondoltunk, hogy elkerülhetetlen a jól kiépített és működtetett belső ellenőrzési rendszer megteremtése.

* Részletes beszámoló: A százmillió elveszett, de a felelősök megvannak

Szemtől szembe


Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Comment validation by @



Hirdetés