Ő közülünk való!
Nagy filmrajongó vagyok, s az idősebbik fiam is örökölte ezt a mániát. Nekem sajnos jóval kevesebb időm jut a kedvtelésem kiélésére, mint neki. A régi idők „moziját” nézem, ha csak tehetem, noha a jelenlegiek között is van nagyon sok kiváló alkotás. Gyerekként ( hárman vagyunk testvérek) minden vasárnap délelőtt elmentünk a matinéra a nagymamám kíséretében, és sokszor még a délutáni ifilmet is megnéztük a falu egyetlen mozijában. Középiskolásként (kollégista voltam)Törökszentmiklós két mozija, a Dózsa és a Hunyadi Filmszínház kínálatából válogathattunk, s ha módunk volt rá, ezt meg is tettük mindig.
Gödöllői egyetemistaként a hasonló szenvedéllyel megáldott barátaimmal nem egyszer ruccantunk fel Budapestre, hogy egész napos mozitúrákat hozzunk össze. Bevallom őszintén, néha a kötelező előadások rovására tettük ezt.
Később a munka mellett ez a nagy mozizás már nem volt lehetséges, de szerencsére jöttek és segítettek a videomagnók, lázasan folyt a kazetták csereberélése, majd ugyanez történt a DVD lemezekkel is. Ma az HBO és a többi filmcsatorna kínálja a filmek nyújtotta élményt, és ha csak tehetem, élek is a lehetőséggel.
A teljesség igénye nélkül felsorolok párat kedvenceimből, bízva abban, hogy néhány megnézéséhez kedvet kapnak, s netán lesz köztük olyan, amelyik elnyeri az Önök tetszését is:
Quo vadis; Casablanca; Idegen a cowboyok között; Cleopatra; A tizedes meg a többiek; A Keresztapa 1-3.; Indul a bakterház; Volt egyszer egy vadnyugat; Dűne; Wyatt Earp; Gladiátor; A legényanya; A sakál; Abigél; Csengetett, Mylord?; Dutyi dili; Trója