Ő közülünk való!
Középiskolásként a filmhez hasonló rajongással fordultam a színház felé. Falusi gyerekként tágra nyílt szemmel figyeltem a "kakasülőről" a Szolnoki Szigligeti Színház színészeinek felemelő játékát. Elvarázsolt, "fogva tartott", és tart a színművészet mind a mai napig.
A Jászai-bérlet keretében egy baráti párral közösen a szerencse hozzájuttatott bennünket egy balközép páholyhoz, amelyhez hosszú-hosszú évek óta ragaszkodunk is. Izgalommal várjuk mindig az új évadot, az új és az ismét műsorra tűzött darabokat egyaránt. Számomra roppant érdekes, hogy a korábban sokszor látott színdarabok is mennyi újdonsággal lephetik meg a nézőt, ha egy-egy nagyformátumú rendező kezei között formálódnak ismét színpadra.
Mindezen felül néha még egy kis "ajándék" is társul a látottak élménye mellé. amikor egy neves színész vagy rendező nézi végig velünk együtt a rendezői páholyból (nem messze van tőlünk) a darabot. Legutóbb Eperjes Károly arcáról próbáltam leolvasni, hogy neki is tetszett-e a színdarab , elégedett volt-e a látottakkal.