Serfőző István

stop.hu | 2011. december 18.

A civil szféra kivégzése Orbán módra

 A Fidesz-kormány olyan rendszert alkotott, amiben a csökkenő finanszírozás mellett tulajdonképpen ellehetetlenül a civil élet. Az állam a jövőben kizárólag azokat a nagy szervezeteket támogatja majd, amelyek segítség nélkül is boldogulnának és kifejezetten közfeladatot látnak el.

A parlament december 5-én fogadta el az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényt, ami alapján létrejön egy új szervezeti forma, a civil társaság, továbbá módosulnak a civil szervezetekre vonatkozó gazdálkodási szabályok is.

Az egyesülési jog ezentúl mindenkit megillető alapvető szabadságjog lesz. Fontos kikötés azonban, hogy fegyveres szervezet nem hozható létre, a jog gyakorlása pedig nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

A legfontosabb pozitív változtatás, hogy hasonlóan a cégekhez, a civilek között is lehetővé válik az elektronikus eljárás. Bár az általános határidő nem rövidül le, az online bejegyzés várhatóan csökkenti a bürokráciát, valamint az adminisztrációs terheket.

Az új törvény a fentiek mellett lehetővé teszi a civil szervezetek végelszámolását, csődeljárását és felszámolását is, ami a hitelezők számára áttekinthetőbb helyzetet teremt. Újdonság még, hogy a nem működő, illetve megszűnt civil szervezeteket a bíróság törli a nyilvántartásból.

Brutálisan csökkenő források

Az új törvény leglényegesebb változásai azonban nem ezek. Az eddigi kormányok ugyanis értékként tekintettek a civil együttműködésekre, ezért jelentős támogatásban részesítették azokat. Az új szabályok ezzel szemben kizárólag a működéshez biztosítanak majd - az állam által ellenőrzött - az eddigiekhez képest is csökkenő forrásokat.

Ráadásul a támogatáshoz csak a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül lehet hozzájutni, amelynek civil önigazgatási jellege szintén erősen csorbul. Az új szabályok szerint a testület tagjainak mindössze egyharmadát választják a civilek, a maradék kétharmadot az Országgyűlés szakbizottsága, valamint a civil ügyekért felelős miniszter delegálja.

Fennáll a veszélye tehát, hogy a testületet főként olyan civil szervezetek tagjaival töltik fel, akikkel a minisztérium együttműködési megállapodást kötött. Ezzel pedig a civil támogatási rendszerben is biztosított lesz a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kétharmados többsége.

Csak közfeladat esetén jár

Ha ez még nem lenne elég, a civil szféra szereplői csak abban az esetben juthatnak állami támogatásokhoz, ha közfeladatot látnak el, vagyis elnyerik a közhasznú jogállást. A törvény szabályai azonban ezen a ponton nem teljesen egyértelműek.

Nem világos ugyanis, hogy a törvény azt írja-e elő, hogy a szervezetnek erős állami felügyelet alatt kell állnia, vagy pedig azt, hogy a feladatnak olyannak kell lennie, amelyet állami szerv végez. A lényeg azonban, hogy a kormányzat csak akkor nyújt segítő kezet a civileknek, ha az államtól vállalnak át feladatokat. 

Nem beszélve arról, hogy ezt a jogállást megszerezni is nehéz lesz majd, hiszen a kormányzat ezentúl nyereségességet vár egy alapvetően nyereségre nem törekvő (non-profit) szervezettől úgy, hogy a pénzekhez csak két év elteltével lehet hozzáférni.

A fentiek várható következménye, hogy a kisebb közösségeket, valamint az újonnan létrejött szervezeteket a rendszer kiszorítja majd a támogatottak köréből, és azokat preferálja, amelyek állami mankó nélkül is elműködnének.

Halkan jegyezzük meg végül, hogy ez a megközelítés szemben áll nem csak a korábbi jogalkotói szándékkal, de a legtöbb európai uniós tagállam szellemével is.

Szerző: Klopfstein-László Kornél   |  egyéb írások a szerzőtől »   |   STOP