Ő közülünk való!
A héten az elmúlt időszaki jogrendszeri átalakítások miatt elsősorban külföldről, míg a gazdaságpolitikai lépéseket illetően inkább hazai szakértők felől zúdult össztűz a magyar kormányra, amely a támadások és a piaci nyomás láttán egyértelműen folytatta, sőt erősítette a békülékeny hangvételt lényegében valamennyi megszólalásában. Az egyetlen kivétel lényegében a Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert ért támadássorozat volt, amelyre a tárcavezető kétszer is keményen visszaszólt, továbbra is hangsúlyozva a korábban csak gyorsnaszádnak nevezett magyar gazdaság példátlan sikereit. A héten világossá vált, hogy a nemzetközi hitelcsomagot kérő kormánynak a hivatalos EU/IMF-tárgyalások megindulásához feltételeket szabtak törvénymódosítások formájában, de az még mindig nem tisztázott, hogy mikor kerülhet pecsét a hitelmegállapodásra.
Össztűz a magyar kormányra
Az elmúlt héten is sorozatos támadások érték elsősorban Brüsszelből a kormányt a jogrendszert érintő közelmúltbeli változtatások miatt. Ahogy múlt héten a Nemzetközi Valutaalap, úgy a héten az Európai Bizottság is világossá tette, hogy vannak előfeltételei a hivatalos hiteltárgyalások megkezdésének. Ilyenek például a magyar jegybank teljes függetlenségét, illetve a bíróságok megbízható működését biztosító módosítások. Orbán Viktor kormányfő jelzése szerint két brüsszeli kérésnek nem szívesen enged: az egyik a jegybankárok eskütétele, a másik a jegybankelnökre is vonatkozó kétmillió forintos fizetési plafon kérdése. Utóbbi egy, a héten birtokunkba került EU bizottsági dokumentum szerint viszont komoly súrlódási pont lehet.
A dokumentum alapján azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Bizottság elsősorban nem jogi érvekkel akarja sarokba szorítani a kormányt a jegybanktörvénnyel kapcsolatban, hanem inkább azzal van baja, hogy az elmúlt másfél év alapján sokszor látszott a kormány jegybanki működéssel kapcsolatos befolyásolási szándéka. Egy brüsszeli jelzés szerint az alkotmányossággal kapcsolatos szabályozási területeket is érinthetik az uniós vizsgálatok. Arról sem szabad elfeledkezni, hogytovábbra is napirenden van a Magyarország ellen indítandó, a lisszaboni szerződés hetedik cikke szerinti eljárás, amely végső soron, példátlan módon a magyarok szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet.
Nemcsak a jogi, hanem gazdaságpolitikai fronton is össztűz alá került (kerülhet) a kormány, ugyanis megerősítette azt a hét közepi sajtóinformációt, miszerint (más költségvetési témák mellett) az egykulcsos adó is a hitelkeretről szóló tárgyalások részét képezi. Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár megjegyzése szerint erről, a kormány gazdaságpolitikájának egyik leginkább emblematikus eleméről, is hajlandók tárgyalni.
Egyik cikkünkben összefoglaltuk, hogy a rengeteg e heti fejlemény és nyilatkozat után melyek lehetnek azok a pontok, amelyek kapcsán még "összecsaphat" majd jövő keddi találkozóján Orbán Viktor magyar miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Egy másik cikkünkben azt foglaltuk össze, hogy hogyan is futnak össze Brüsszelben a magyar ügyek szálai.
Hogyan tovább az össztűz láttán?
A friss fejlemények szerint a Brüsszeltől kapott egy hónapos haladék kapcsán nem lesz rendkívüli parlamenti ülésnap, hanem a február közepén kezdődő normál ülésszakon történnek meg a korrekciók, így a hitelmegállapodás megkötése március előtt nem reális. A a nemzetgazdasági tárcabízik a március vége előtti időpontban, igaz egy kiszivárgott dokumentum szerint Matolcsy György szerint is rázós lesz az út a megegyezésig.
A hitelkeret fajtája kapcsán a jelek szerint a kormány még mindig nem nyugodott bele abba, hogy a legszigorúbb ellenőrzéssel járót kapja, noha azt már hetekkel ezelőtt kinyilvánította az IMF. A készenléti hitel egyébként ettől még lehet elővigyázatossági akkor, ha a magyar kormány előre deklarálja, hogy nem akar lehívni pénzt a keretből. Ezt többször is hangsúlyozta a héten Orbán (nem élünk a németek, illetve az osztrákok pénzén - üzente a kormányfő), igaz megjegyezte, hogy ha az IMF akar pénzt adni, akkor mi nem ugrunk félre.
Jót tett a békülékeny hangvétel
A magyar jogrendszerben látott folyamatokról vitanapot tartottak a héten az Európai Parlamentben, amelyen az össztüzet megelőzően felszólalt Orbán Viktor is, és ott is megerősítette a gyors törvénymódosítások szándékát. Ezzel folytatta a békülékeny hangvételű kommunikációs sorozatot, amely növelte a viszonylag gyors megállapodás esélyét.
A kormány békülékeny hangvételével, az EU/IMF-megállapodás gyors létrejöttének növekvő esélyével párhuzamosan a forint többször is hirtelen jelentős erősödést mutatott a héten és az euróval szemben megközelítette a 300-as szintet, végül ennél kissé gyengébb szinten fejezte be a hetet. Piaci szakértők azonban figyelmeztettek: ha a mostani biztató kilátások ellenére mégsem születik megállapodás, akkor megtámadhatja a piac a forintot. Amint elemzői felmérésünkből kiderült: az utóbbi két hétben jelentősen erősödő forint még nem elég ahhoz, hogy ne emelje tovább a kamatot az MNB jövő kedden. A kamatcsökkentések megindulásához az EU/IMF megállapodásra van szükség.
Támadássorozat Matolcsy ellen
A héten példátlanul nyílt támadássorozatot kapott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, hiszen Heim Péter január eleji, személyi változásokat is sürgető nyilatkozata után a héten Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács korábbi elnöke azt mondta, hogy elhasználódott a miniszter. Erre személyes hangvételű közleményben reagált Matolcsy György, volt barátjának nevezve Járait. Kopits György, az eredeti Költségvetési Tanács egykori elnöke is bírálta Matolcsyt, szerinte ugyanis a miniszterneknincs már hitelessége sem belföldön, sem külföldön, ezért Orbán Viktornak meg kell válnia tőle. Ezt sem hagyta szó nélkül Matolcsy, a kiadott közleményben többek között hitetlennek nevezve Kopitsot. Bod Péter Ákos egyetemi tanár szintén úgy vélekedett, hogy elkerülhetetlen az irányváltás, esetleges személyi változásokkal együtt és hasonlóan nyilatkozott Oblath Gábor, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet kutatója is.
A viták kereszttüzében álló Matolcsy az elmúlt hetekben a hírek szerint a közszférában dolgozóknak tervezett, végtörlesztési lehetőségen dolgozott, ennek kereteit nagy vonalakban végül be is jelentette a kormányszóvivő. A Bankszövetség szerint a kidolgozott megoldás segíteni fog a közszférában dolgozóknak, akik száma egyébként a friss KSH-statisztika szerint nem csökkent tovább novemberben, igaz éves szinten 35 ezer fővel kevesebb a létszám.
Pénzszerzési lehetőségek
E heti egyik elemzésünkben arra mutattunk rá, hogy még ha a párnacihában lévő tartalékot is figyelembe vesszük, akkor sem lehet tudni, hogy miből teremtette elő a magyar lakosság 2011 utolsó három hónapjában annak a 468 milliárd forintnak egy tekintélyes részét, amellyel végrehajtották a végtörlesztést. Egy másik elemzésünkben annak jártunk utána, hogy mi lehetne a megoldás arra, hogy életben maradjon a magánnyugdíj-pénztári szektor.
A tavaly decemberben elfogadott felsőoktatásról szóló törvényhez kapcsolódó egyik friss kormányrendeletből az derült ki, hogy azoknak, akik államilag támogatott képzésben vesznek részt, a képzési idő kétszeresét, azaz 6-12 évet kell Magyarországon dolgozniuk, ellenkező esetben vissza kell fizetniük az állami támogatást. Akik viszont csak részleges állami támogatásban tanulnak, vagy önköltségen, diákhitel 2 néven erre teljes mértékben kedvezményes kamatozású hitelt vehetnek fel, amely lényegében felsőoktatási tandíjként is felfogható, ha valaki diplomát szeretne szerezni.
Reflektorban a hitelminősítők és a görögök
Az S&P felőli múlt heti tömeges eurózóna ország-leminősítéseknek, illetve az IMF kiszivárgott,kedvezőtlen tartalmú globális gazdasági jelentésének nem volt különösebben negatív piaci következménye, hiszen például féléves csúcs körülre emelkedtek a vezető fejlett piaci részvényindexek. A hét során a Fitch is emlékeztetett arra, hogy a tömeges leminősítés nála is a porondon van, és hír érkezett arról is, hogy idén elindulhat az európai politikusok által már hónapok óta szorgalmazott új európai hitelminősítő. A hitelminősítők körül állandósulni látszó politikusi bírálatok hatására elemzést készítettünk arról, hogy mit is csinálnak valójában ezek az intézmények és megalapozottak-e az őket ért bírálatok.
A héten interjút készítettünk egy eurózóna ügyekben kiemelten járatos magyar kutatóval, aki azt hangsúlyozta: adósságterhei miatt Görögország menthetetlen. Amint egyik elemzésünkben rámutattunk, részben tudatos stratégia miatt hónapok óta húzódott a görög kormány és az államadósság több mint felét birtokló magánbefektetők közötti tárgyalás arról, hogy milyen mértékű veszteséget hajlandók a befektetők lenyelni. A hét végén úgy tűnt, hogy már közel az egyezség, ez pedig megnyithatja az utat a második görög hitelprogram elindítása előtt. Közben az IMF bejelentette, hogy 500 milliárd dollárral tervezi megemelni tőkéjét a jövőbeli globális finanszírozási rés részleges betömése érdekében.
Ezek a fejlemények enyhítik a piaci feszültséget az eurózónában, de továbbra is vannak elemzőcégek, amelyek szerint az eddig megtett intézkedések ellenére továbbra is "valós lehetőség" az euróövezet összeomlása és egy friss olasz felmérés szerint az emberek többsége elvesztette bizalmát a közös európai fizetőeszközben.