Bár június elején a Fidesz is növelte, 16-ról 17 százalékra a támogatottságát, az elmúlt hetek nyertese az MSZP. A május eleji 12-ről 15 százalékra bővült a szavazótábora. Eddigi csúcsára ért az LMP is, amely a választásra jogosultak 6 százalékának támogatását élvezi és aktivizálódtak némileg a választópolgárok is.

A felmérés szerint a teljes népesség körében a 15 százalékos arány a választások óta a legjobb eredménye a szocialista pártnak. Megtartotta előző havi, harmadik helyezését és táborának 9 százalékos méretét a Jobbik. A Demokratikus Koalíció 2 százalékon áll, ami azonos a korábbi hónapok eredményeivel. A gazdasági, közéleti viták hatására a választópolgárok valamelyest aktivizálódtak, a politika szereplői felé fordultak – ennek egyik jele, hogy a pártokat elkerülők aránya 54-ről 49 százalékra csökkent – közölte az Ipsos.

A cég szerint a biztos pártválasztók is többen lettek a múlt hónaphoz képest (arányuk egy kicsivel meghaladja a népesség egyharmadát), de annyian még nincsenek, hogy a körükben mért adatok ne minősülnének tájékoztató jellegűnek. A Fidesz ebben az aktív választói közegben 35, az MSZP 31 százalékos. A biztos szavazók csoportjában a Jobbik 18, az LMP 10, a DK 4 százalékon áll.

 Az Ipsos szerint az elmúlt két évben a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy a győztestől elforduló szavazók csak a pártoktól távolságot tartók csoportját gyarapították, az ellenzék nem tudta magához csábítani őket. "Úgy tűnik, most megtört a jég, az MSZP és az LMP ugyanis profitált a kormányzó párt korábbi veszteségeiből" – írták.

A szocialisták aktuális bővülése az Ipsos megállapításai szerint nem egyenletes, főképpen azokban a társadalmi csoportokban figyelhető meg, ahol a párt pozíciói eddig gyengék voltak. Így például a Fidesz korábbi és részben mostani bázisának számító középrétegekben: az érettségizettek, a nagyobb vidéki városok lakói, a harmincas-negyvenes éveikben járó és munkahellyel rendelkezők körében a korábbi 6-8 százalékos MSZP-támogatottság mostanra 13-14 százalékra emelkedett – mérte az Ipsos, amely szerint ez egyben azt is jelenti, hogy a szocialista hívek aránya e csoportokban közel van a táboruk átlagos méretéhez, és a Fidesztől is csak kismértékben maradnak le. A középfokú végzettségűeknél 17-14 a vezető kormánypárt és az MSZP százalékos aránya, a közép- és nagyvárosokban 18-15, az aktív középkorúak körében 16-14.

A kutatás alapján a huszonévesek között is javított az MSZP, de itt a Fidesz jelentős mértékben vezet (20, illetve 11 százalékon állnak). A "véleményvezérnek tekinthető" csoportok, így az értelmiség, a vezető beosztásúak körében is érzékelhető a szocialisták felzárkózása az Ipsos szerint, itt az idei évben rendszerint 10-12 százalék volt a támogatottságuk, most 18 százalékos (a Fideszé 19 százalékos).

Az MSZP társadalmi beágyazottsága széles körűvé vált, amit jól illusztrál, hogy alig van olyan társadalmi csoport, ahol kifejezetten alacsony vagy kiugróan magas lenne a támogatottsága – olvasható az elemzésben, amely rögzíti: a legrosszabb eredmény a fiatal inaktívak (tanulók, gyesen, gyeden lévők) körében látható – itt 10 százalékot ér el az MSZP –, a legnagyobb tábort (21 százalék) a 60 év felettiek és a nyugdíjasok körében tudja felmutatni a baloldali ellenzéki párt.

A választások óta jellemzően 3-4 százalékon állt az LMP, most június elején viszont sokkal jobban szerepelt az Ipsos szerint: 6 százalékos eredménye azt jelenti, hogy közel félmillió szavazópolgár erőteljes szimpátiáját élvezi. Az ökopárt főleg azokban a társadalmi rétegekben erősített, ahol a tábora korábban is meghaladta az átlagot. A 30 évnél fiatalabbak körében 6-ról 9, a diplomások csoportjában 6-ról 10, a fővárosiaknál 8-ról 12 százalékra bővítette a táborát.

A pártoktól távolságot tartók csoportjának e havi csökkenését az MSZP és az LMP a maga javára tudta fordítani, a Jobbik és a Demokratikus Koalíció nem – állapította meg az Ipsos. A Fidesznek aktuálisan 1,4 millió, az MSZP-nek 1,2 millió támogatója van, a Jobbik 700 ezer, a DK közel 200 ezer támogatóra számíthat mostanában.

Az elemzés szerint az ellenzék két pártjának erősödése összefügg a közhangulat romlásával. Már a tavaszi hónapok adatai is meglehetősen borongós társadalmi közérzetről számoltak be (72-75 százalék között volt azok aránya, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok, 15-17 százalék azoké, akik pozitívan értékelték e helyzetet), de a mostani adatok ennél kritikusabbak: 81 százalék úgy véli, hogy inkább a negatív történések jellemzik hazánkat, míg 12 százalék pozitívan ítéli meg ország állapotát – közölte a cég.

Az MSZP-sek véleménye ebben a kérdésben egységes és lényegében osztatlan: 97 százalék kedvezőtlennek, 2 százalék kedvezőnek minősíti a Magyarországon zajló történéseket. Az LMP-sek körében ez az arány 87-13, a jobbikosoknál 94-1, a pártoktól távolságot tartók között 87-5. A Fidesz hívei, ha nem is maradéktalanul, de érezhetően pozitívan élik meg a hétköznapokat: 53 százalékuknak az a véleménye, hogy jó irányba mennek az ország dolgai. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy 35 százalékuk viszont negatívan értékeli közállapotainkat – mutat rá az anyag.

TÁRKI: A reményvesztett választó

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet havi rendszeres pártpreferencia-kutatása alapján jelentősen csökkent Fidesz-KDNP tábora, miközben számottevően növekedett a választani nem tudó vagy nem akaró szavazók aránya. A Fidesz-KDNP támogatottsága  2012 májusára lényegében az MSZP szintjére csökkent.

A kutatás alapján májusban folytatódtak azok a trendek, amelyek az utóbbi hónapokat, tágabb értelemben pedig a választások óta eltelt 2 évet jellemzik. Ezek közül a legmarkánsabb, hogy folyamatosan csökken a Fidesz-KDNP szavazótábora és ezzel párhuzamosan nő a bizonytalanoké, azaz a kormánypártokból kiábrándult szavazók jelentős része nem talál magának másik pártot a jelenlegi kínálatból, így inkább passzivitásba vonul. Ezzel párhuzamosan az MSZP halvány emelkedése is megfigyelhető az utóbbi fél évben. Eközben a Jobbik a 2010-es választások után eleinte érzékelhető mértékben növekedett, majd az elmúlt fél évben kisebb ingadozások mellett ezen a magasabb szinten lényegében stagnál. Az LMP az egész időszak alatt az 5%-os parlamenti bejutási határ körül mozgott.

A FIDESZ-KDNP támogatottsága a teljes népességen belül áprilisi 21%-ról májusban 16%-ra csökkent, míg a szocialista párté 13%-ról 15%-ra nőtt. Eközben a pártszimpátia kérdésében bizonytalanok vagy titkolózók aránya 45%-ról 49%-ra nőtt. A pártválasztók körében is lényegében azonos a két nagyobb párt támogatottsága, hiszen az egy százalékpontos különbség a statisztikai hibahatáron belül van. A FIDESZ-KDNP támogatottsága a pártválasztók körében áprilisról májusra 39%-ról 32%-ra esett vissza, eközben az MSZP-é 25%-ról 31%-ra nőtt.

A Jobbik támogatottsága a teljes népességen belül az áprilisi 9% után májusban 11%-on áll, míg a pártválasztók között az előző havi kiugróan alacsony 16%-ról 21%-ra nőtt. Az LMP a teljes népességen belül az elmúlt egy hónapban változatlanul 5%-ot kapna, a pártválasztók körében pedig az áprilisi 10% után 11%-on áll. A Demokratikus Koalíció tábora a teljes népességen belül 3%-ról 2%-ra, a pártválasztók körében 6%-ról 4%-ra módosult.