Ő közülünk való!
Riasztó jelentést adott ki az Európai Bizottság. Eszerint Magyarország gazdasági növekedése alacsony, leszakadunk a régiótól, magas az adósság mértéke, súlyosak a makrogazdasági egyensúlytalanságok, amelyek kezelést igényelnek. Összegezve: romlanak a kilábalási kilátások.
|
|
Sokkal alacsonyabb a magyar gazdaság várható növekedési üteme középtávon, mint a szomszédos országokban - derül ki az Európai Bizottság legújabb becsléséből. A tegnap publikált Riasztási Mechanizmus Jelentés annak az eljárásnak a része, amelyet tavaly novemberben fogadott el az Európai Parlament és a Tanács a hatos csomag részeként. A felügyeleti mechanizmus célja, hogy a legutóbbi válság tapasztalataiból tanulva megelőzze a veszélyes egyensúlyhiányok kialakulását, kiigazító lépések megtételére azonban csak az euróövezet tagjai kényszeríthetők különböző szankciókkal.
A 2011-2013-as időszakban 0,2-04 százalék közötti növekedésre lehet számítani Magyarországon, 3-5 éves távlatban pedig 1,5 százalék körülire a jelentés szerint. Ennél nagyobb bővülésre az alacsony foglalkoztatás és az alacsony beruházási ráta miatt nincs esély. Ezek a megállapítások egybecsengenek Békesi László volt pénzügyminiszter szavaival, miszerint negyven éve nem volt olyan alacsony a beruházási ráta idehaza, mint napjainkban. Ez az arány a bruttó hazai termékhez képest most 19 százalék, miközben ahhoz, hogy érdemi, növekedést serkentő beruházási ütem valósuljon meg, körülbelül 30 százalékos rátára lenne szükség.
A tények azt mutatják, hogy sem a beruházások, sem a munkahelyek nem nőnek Magyarországon, hiába ígérte ezt az Orbán-kormány. A brüsszeli jelentés megerősíti a honi közgazdászok azon álláspontját is, hogy elsősorban a bizalomvesztés az oka a gyenge gazdasági teljesítménynek. Az üzleti világ pesszimizmusa a jogi és intézményi környezet jelentős és gyakori, időnként visszamenőleges hatályú változásaival hozható összefüggésbe.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szintén tegnap vetítette előre, hogy júniusi előrejelzésében nagy valószínűséggel rontani fogja mind a 2012-es mind pedig a 2013-as növekedési előrejelzését. A legfrissebb adatok alapján ugyanis idén recessziót, jövőre pedig egy nagyon-nagyon visszafogott növekedést prognosztizál Magyarországon - jelentette ki a jegybankelnök a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének rendezvényén. Elmondta: márciusi előrejelzésükben az idei évre stagnálást, jövőre 1,5 százalékos növekedést valószínűsítettek, az első negyedéves GDP azonban 1,5 százalékos visszaesést mutatott, a csütörtök reggel nyilvánosságra hozott áprilisi ipari termelési adat pedig három százalékos visszaesést, ezért elkerülhetetlen, hogy csökkentsék előrejelzésüket.
A riasztó jelentés megállapítja, hogy Magyarországon súlyos makrogazdasági egyensúlytalanságok vannak, amelyek ugyan nem túlzottak, ám kezelést igényelnek.
A gazdaságpolitikának meg kell teremtenie a tartós makrogazdasági növekedés feltételeit, és elő kell segítenie a magán- és az állami szektor adósságainak fokozatos és tartós leépítését. Ennek nyomán csökkenhet az ország kitettsége a piaci hangulat változásainak, és helyreállhat vonzereje a külföldi befektetők szemében. Több érdekes dologra hívják fel a figyelmet. Például arra, hogy uniós összehasonlításban rendkívül magas a magyar export importtartalma. Ez arra utal, hogy más országokhoz képest a magyar kivitel viszonylag csekély mértékben tartalmaz hazai hozzáadott értéket.
A magánszektor adósságállományával sem elégedettek, hiszen az kiemelkedően magas a felzárkózó gazdaságok között, ráadásul ennek több mint 60 százaléka devizában halmozódott fel. Ez továbbra is aggodalomra ad okot. A közelmúltban tapasztalt magas kockázati felárak és a magas kötvényhozamok számos negatív következménnyel járnak a gazdasági kilátásokra, és hozzájárultak a gazdaság finanszírozási költségeinek emelkedéséhez.
Sokatmondóak a Deloitte tegnap nyilvánosságra hozott adatai is. Eszerint amíg Lengyelországban 213, Csehországban 91, addig Magyarországon mindössze 23 összeolvadás és felvásárlás zajlott le tavaly. Kelet-Európát kétfelé osztja a befektetői közösség és Magyarország a gyengébbik csoportba került.