Ő közülünk való!
A rögzített árfolyamú devizahitel-törlesztés ötletét elsőként - ki más, mint az egyéni képviselői indítványok beadásának egyik rekordere - Rogán Antal említette meg a TV2 Mokka című műsorában. Feltehetőleg némiképp meglepte ezzel “óriási szerencsénket”, Matolcsy Györgyöt, aki nem sokkal korábban egyértelműen cáfolta, hogy lenne erre bármiféle kormányzati terv, a felvetést egyenesen “abszurdnak” minősítve.
Mindez persze már történelem, az Országgyűlés végül 2011. június 20-án fogadta el az erről szóló törvényt. Ezután a kormányzat apait-anyait beleadott a konstrukció reklámozásába, valamint újabb és újabb csoportokkal bővítette az igénybe vevők körét. Most mégis úgy tűnik, hogy hiába minden igyekezet: az adósoknak eszük ágában sincs élni a felkínált lehetőséggel.
850 000 helyett 800
Pedig az elején rendkívül optimista volt a Parlament Gazdasági és Informatikai Bizottságának elnökeként is tevékenykedő Rogán: akkori véleménye szerint a hitelesek mintegy 85 százaléka törleszteni képes, így nekik valós segítséget nyújt majd a rögzített árfolyam. Ez számszerűleg ugyebár azt jelenti, hogy az egymilliós létszámú adós közül 850 ezer szalad majd, hogy gyorsan aláírja a szerződést.
A valóság azonban még a legóvatosabb becsléseket (ezek jórészt öt és tíz százalékra becsülték az ügyfélkört) is alulmúlta. A PSZÁF fogyasztóvédelmi alelnökének nyilatkozata szerint:
"Az árfolyamgát igénybevételére október elejéig 1750 ügyfél jelezte szándékát, és több mint 800-an már szerződést is kötöttek."
Az okok
Egyfelől semmiképp nem szolgálta az ügy sikerét az időnként önmagának is ellentmondó kormányzati kommunikáció. Az ugyebár semmiképp nem elhanyagolható szempont, hogy a teljes hitelösszegre, avagy csak a külön számlán felhalmozódóra érvényes a 15 százalékban maximalizált törlesztési korlát.
Emellett tovább csökkentette az esetleges érdeklődők számát az azóta már szintén rekordsebességgel elfogadott egyösszegű végtörlesztés sem, amit Orbán Viktorjelentett be szeptember 12-én, az országvédelmi terv részeként. Egy héttel később az Országgyűlés már meg is szavazta - tessék megkapaszkodni: a Rogán Antal nevével fémjelzett - jogszabályt, amelynek kidolgozottságát jól mutatja, hogy azóta már két alkalommal is módosítani kényszerült a T. Ház. Azt már szinte csak mellékesen jegyezzük meg, hogy míg Rogán minimum 150 ezer, Szijjártó Péter egyenesen több százezer potenciális igénybe vevővel mondott, addig Matolcsy György osztrák kollégájának írt levele tiszta vizet öntött a pohárba: a kormány maximum 100 ezer lehetséges végtörlesztővel számol. Na persze még ez a szám is fényévekre van a rögzített árfolyam 800 szerződőjéhez képest.
A végére hagytuk a legfontosabb indokot. Jelesül, hogy az emberek kénytelenek voltak tanulni saját hibájukból. Közhelyes, de igaz: saját kárukon tanulták meg, hogy alaposa(bba)n meg kell fontolniuk pénzügyi döntéseiket. Rájöttek, hogy nem éri meg a pillanatnyi könnyebbség reményében egy még hosszabb távú, még nagyobb összegű adósságba verni magukat.
Jobb később, mint soha?
Más esetben még örülnénk is annak, hogy tudatosabbak lettünk. Biztosra vehető, hogy történjék bármi, a jövőben a többség már nem fog bedőlni a csábító ajánlatoknak. Sokszor hallani, hogy jobb később, mint soha. Sajnos ez nem az a helyzet. Legalábbis semmiképp nem jobb annak a mintegy 100 ezer családnak, akik képtelenek törleszteni adósságukat. Rajtuk pedig sem az árfolyamgát, sem a végtörlesztés nem segít.