A Fidesz állama: abszurd adóállam

2011. november 03.

A Fidesz állama: abszurd adóállam

  Véleményvezér 

 Adókkal akarnak megoldani társadalmi, politikai vagy gazdasági problémákat. A Fidesz az adórendszert nem csak a közteherviselés szabályozására, hanem politikai furkósbotnak is használja. (Fotó: Index) 

 
                                                                                                    

   Matolcsy György tegnap a jövő évi adótervekre vonatkozó javaslat expozéjában arról beszélt (amellett, hogy öt áfakulcsról ábrándozott), hogy szerinte valamennyi gazdasági siker és kudarc rejtett oka az adórendszerben keresendő.

Ez a mondat akár a Fidesz elmúlt másfél éves elhibázott gazdaságpolitikájának az összegzése is lehetne.

Az adó a megoldás mindenre?

   Ne gondolja senki, hogy a gazdasági miniszter csupán valami üres politikai beszédet tartott: nemcsak a most benyújtott adócsomag, de a kormány eddigi tevékenysége is bizonyítja, hogy mennyire a Fidesz politikájának a lényegét ragadta meg a fenti mondattal Matolcsy György. A valódi probléma ráadásul az, hogy a kormány a tetteiben még ennél is tovább ment.Ki kell mondanunk: az Orbán-kormány teljesen felforgatta a magyar adórendszert. És itt elsősorban nem arra gondolunk, hogy majd 27%-os áfát kell fizetünk, vagy, hogy az egykulcsos adó csalódást okozott. Hanem arra, hogy a Fidesz-kormány – Matolcsy tegnapi kijelentésének megfelelően – gyakorlatilag mindent az adórendszer változtatásával akar megoldani, legyen szó társadalmi, politikai vagy gazdasági problémákról. 



20 új adófajta, melyet a kormány 
lebegtetett/ tervezett/ be akart vezetni/ bevezetett

1. baleseti adó (elfogadás előtt)
2. bankadó (bevezetve)
3. bújtatott ingatlanadó (valószínű)
4. chipsadó/népegészségügyi termékadó (bevezetve)
5. diplomásadó (ötlet)
6. energetikai különadó (bevezetve)
7. giccsadó (ötlet)
8. gyógyszeripari különadó (bevezetve)
9. ingatlanügyletek kirívó jövedelmének büntetőadója (elfogadás előtt)
10. jóvátételi adó (terv)
11. kereskedelmi láncok különadója (bevezetve)
12. kommersz szeszek büntetőadója (elfogadás előtt)
13. külföldi rendszámosok duplaadója (bevezetve)
14. luxusáfa (ötlet)
15. multiplexek különadója (LMP-s terv, valószínű fideszes támogatás)
16. nyugdíjadó 1. (meghiúsult ötlet) és nyugdíjadó 2. (terv)
17. online szerencsejáték-adó (terv)
18. pornóadó (terv)
19. telekommunikációs különadó (bevezetve)
20. végkielégítések 98%-os különadója (bevezetve módosítás után)

 

Nem a közteherviselés a cél

   Emlékezzünk: a „szocialista káderektől” 98%-os különadóval próbálták meg visszavennia végkielégítésüket, a főleg nemzetközi cégek által dominált iparágakat válságadókkal sújtották, a bankokra bankadót vetettek ki, a legújabb ötlet pedig az, hogy a magas beosztású volt kommunista funkcionáriusok nyugdíját ún. jóvátételi adó beszedésével csökkentik. De ezt a sort gyakorlatilag a végtelenségig folytathatnánk a már megvalósult, vagy ötlet szintjén felmerült adókkal: a chipsadóval, a nyugdíjadóval, a baleseti adóval, a tervezett pornóadóval, vagy éppen a diplomásadó és a luxusáfa egyelőre jegelt ötletével.

Sajnos nyilvánvaló, hogy a Fidesz az adórendszert annak eredeti funkciójával ellentétben nem csak a közteherviselés szabályozására, hanem valamiféle politikai furkósbotnak is használja.

Kiszámíthatatlanság

   Pontosan ebből következik a kormány adópolitikájának másik alapvető problémája: a kormány képtelen belátni, hogy az adórendszernek nem csak az adók nagysága az egyetlen fontos eleme, hanem legalább ennyire jelentős szempont az adórendszer kiszámíthatósága is.

A Fidesz a kormányzása elején valóban megvalósított egy nagyobb adócsökkentést, ami azonban a várt eredményt nem hozta meg. De ezen nem is csodálkozhatunk: önmagában bizonyos adók csökkentése nem elég. Hiszen ki akarna olyan adókörnyezetben beruházni és munkahelyeket teremteni, ahol az adónemeket és mértéküket egy évben több, mint tízszer módosítják, sőt olykor visszamenőleges hatállyal is megpróbálják azokat kivetni? 

   A nemzetgazdasági miniszter téved: egy ország gazdaságának sikere vagy kudarca távolról sem csupán az adórendszertől, főleg nem csak az adók mértékétől függ. Ez a hibás gondolkodás vezetett ahhoz, hogy a kormány elmúlt egy éves működése gyakorlatilag az újabb és újabb adók kivetéséből és módosításából, vagyis gyakorlatilag az adórendszer folyamatos buherálásából állt. Nem véletlen, hogy ezt a kormánypártban politizáló nem-gazdasági végzettségű politikusok a maguk nyelvére úgy fordították le, hogy az ő szakterületeik problémáit is adók segítségével kell megoldani.

Az adók fetisizálása azonban egy gazdasági és politikai zsákutca. Ha valamit meg kellett volna tanulnia a Fidesznek az elmúlt két évtizedből, az éppen az, hogy az újabb és újabb adók bevezetése sosem hozza meg a várt adóbevételt, ráadásul az állandóan változó, bizonytalan adókörnyezet az egyik legfőbb akadálya az új beruházásoknak.  

Kapcsolódó cikkek