Blog

2010. február 20. 16:09

Alapkőletétel a Székács Elemér Szakközépiskolában.

Az iskola életében többedik újjászületésre kerül sor, egy több mint 600 millió forint értékű felújítás keretében. Érdekes egybeesés van a fenti összeg és a tanulóink létszáma között, mert elmondhatjuk, hogy minden itt tanuló gyermek tanulási feltételeinek jobbítására a projekt egy millió forintot áldoz. Mindez az iskola hatvanadik születésnapján történik!

A megújuló, és számában is bővülő tantermek, az otthonosabbá váló kollégium, a szabványméretű és  lelátóval ellátott tornacsarnok, a tornaudvar műfüves pályái, a mai kor színvonalának megfelelő körülményekkel várják - reményeink szerint - szeptemberre, a tanévkezdésre diákjainkat. 

Különös, de igazából jó érzések ( büszkeség, hála, szeretet, szép emlékek stb. ) kerítettek hatalmukba, mert több oldalról is érintettként voltam jelen az alapkőletétel ünnepségén. 1970-1974-ig diákként éltem, és mint kollégista, laktam is itt. 1992-óta pedig, mint tanár dolgozom az intézményben. Nagy időtávot tekinthettem így át. Lélegzetelállító változást érzékelhetünk őszre. Addigra még további fejlesztésre is sor kerül, mert termálkutat fúrnak az udvaron, és épületeinket geotermikus energiával fogjuk fűteni.

A Székács Elemér Szakközépiskola a térség meghatározó középiskolájává válik így hosszú távra, elérhető továbbtanulási lehetőséget adva a környező településeken élő gyermekek számára.

 

                                                                                                                             Serfőző István

2010. február 19. 05:16

Roma és roma között…..

Munkát, biztonságot, bizalmat!

Egy roma közösség rendhagyó véleménynyilvánításának voltam tanúja tegnap. Lakossági fórumon gyűlt össze a kunhegyesi romák egy csoportja lakossági fórumon. A várakozásokkal ellentétben, nyugodt, őszinte hangvételű, konstruktív beszélgetésre került sor. A jelenlévők közül nagyon kevésnek volt munkája és ebből származó megélhetési lehetősége. Többségük különböző jogcímű segélyekből próbálja fenntartani családját, több-kevesebb sikerrel. Az emberek kivétel nélkül, a  nehéz helyzetükből való kilábalásuk általuk kívánt megoldásaként nem a segélyek összegének növelését, hanem a munka lehetőségek bővülését fogalmazták meg igényként .

A romák dolgozni akarnak!

Nem akarnak az adófizetők nyakán lógni, a közösségnek hasznos tagjaiként, a közösség számára értékteremtő feladatok megoldását kívánják vállalni. Képzetlenségük okán és a válság közepette, erre a gazdaság jelenleg nem képes, de az állam által finanszírozott közmunka program ehhez lehetőséget biztosítana. Miért is a feltételes mód, azért mert a helyi önkormányzat ezzel a lehetőséggel alig-alig él, noha sok családot mozdíthatna ki nehéz anyagi helyzetéből. Talán el kellene azon gondolkodnia a helyi vezetésnek, hogy ezek az emberek is egyenrangú polgárai a településnek, és az ő boldogulásukért is tenniük kellene.

Megdöbbentő volt egy édesanya panasza, aki elmondja, hogy a település jobbikos, gárdista erős emberei, egy-egy rendezvényük vége felé éjszakánként rázörgetik az ajtót ablakot, fenyegetik. A gyerekei félnek sírnak!

Ez szörnyű, hiszen miről tehet egy gyermek?

A rendőrségre telefonálás sem segített, nem jöttek ki a panaszra. Ma már nem is próbálkoznak a rendőrségtől segítséget kérni, ha rendezvényre gyűlnek a „rendszerető erős emberek” akkor a gyerekeivel a rokonoknál húzzák meg magukat.

Ugye kedves olvasó, milyen ismerős is a múltból ez a történet? Mintha lett volna már történelmünknek egy ilyen szakasza?! Nem kellene újra megélnünk az akkori borzalmakat.

Nem ez a jó válasz, nem kell erőszak.

Helyette munka kell a felnőttnek, szakma kell a gyermeknek, és büntetés kell az együttélési normákat megsértőknek.

Lám a közös bajra egy az orvosság magyarnak, romának.

Egymás kárára nem boldogulhatunk!

                                                        

                                                                                                          Serfőző István

2010. február 18. 06:56

Rendszert váltott a FIDESZ, de mire?

 Tegnap este – már csak ilyen a kampány – kopogtató céduláért voltam a választókerület egyik településén. Az alkalomból, hogy személyesen mentem érte, összejöttek a szomszédok is, és már indult is a beszélgetés. Nem volt megkerülhető a politikai helyzet értékelése, de nyilván senki sem akarta kihagyni ezt a témakört. Naponta sok ezerszer megtörténik ez az országban , miért fontos mégis szólni róla. A cím utal a dologra. A két évtizedes rendszerváltás emlékezetes és meghatározó esemény volt hazánk történetében. A nyugdíjaskorú beszélgetők ismerve a régi (MSZMP-s) egypárt rendszert, párhuzamot vontak a régi rendszer jellemzői és a jelenlegi FIDESZ politikája és törekvése között.

Sérül a demokrácia mondták, ha nincs meg a más pártok által érvényesíthető kontrollja a mindenkori irányítást gyakorló pártnak. Ugye nagyon hiányzott ez 1989 előtt is.

Ugyancsak nagyon ismerősnek tűnő módszert jelent, a párttagkönyv „útlevélként történő” használata a különböző hivatalok, tisztségek betöltését megelőző válogatás során. Kontraszelekció valósul meg így, hiszen nem a hozzáértés, a szaktudás az érvényesülő követelmény, hanem egyfajta lojalitás a regnáló párt iránt.

Alkalmatlan emberek hada fogja irányítani mindennapjainkat ez esetben.

A törekvés a pártkatonák pozícionálására a FIDESZ egyik kiemelt célkitűzése.

Nem jól van ez így!

A demokráciában furcsa dolog a programhirdetés helyett csak annyit mondani a választópolgároknak, „Utánam fiúk!”.

Valami prófétát, valami vezért kell követnünk, vagy pedig közös céljainkat kell kijelölni és annak végrehajtását kell rábízni valakikre.

Nem ez az utóbbi az igazi választás? Nem érzik az emberek a furcsaságot abban a kérdésben, „Hogy vagyok doktor úr?” Hagy mondjam ezt meg magam, majd az orvos pedig tegyen javaslatot a gyógykezelésre, ez a dolgok normális rendje

"Én mindent tudok, a Te dolgot nem a gondolkodás, elég ha csak követsz engem és boldog leszel."

Ezt üzeni ma Orbán Viktor az embereknek, mint egy szektavezető.

Kicsit olyan diktátorosdinak tűnik az egész.

A cseréljük ki a cégtáblát eljárás, nem azonos a rendszerváltással!

A rendszerváltáskor nem erre szavaztunk, a rendszerváltáskor a demokráciát kértük, követeltük. Ma a FIDESZ nem ebbe az irányba vezetne bennünket.

Azok a szépkorú emberek, akik látták az előző rendszert is, meglátják az eltitkolni szándékozott párhuzamokat, a régi és az új között.

A csecsemőnek minden vicc új tartja a mondás, de ez sajnos nem vicc, véresen komoly.

 

Kedves olvasó azt üzenik a tapasztaltabbak: Válaszd a demokráciát, vesd el a diktatúrát!

 

                                                                                                                             Serfőző István

‹ Előző Következő ›