Serfőző István

ATV | 2012. január 15.

Ellenpélda élőben: roma polgármester virágoztatta fel a falut

 A vezetői képességek nem függnek a származástól – bizonyíték erre az a roma polgármester, aki egy vegyes lakosságú falut virágoztatott fel, tett élhető településsé az ezredforduló utáni Magyarországon. A HETEK riportja.

 Baranyába igyekszünk, egy festői kis faluba, Cserdibe. A 411 lelkes, ősrégi település két utcából áll, amit romák  és magyarok laknak vegyesen. Régebben tipikus hazai falu volt Cserdi: etnikai feszültségekkel terhes, ahol mindennapos volt a lopás, garázdaság, uzsora, játékgépezés, elhanyagoltság. Csak az egyenruhás masírozás hiányzott az összképhez. De mindez már a múlté. Hosszú út után, lepusztult, bánatos külsejű kistelepüléseken áthaladva jutunk el a barátságos, rendezett külsejű falucskába. A lankás, dimbes-dombos mesebeli tájjal körülölelt Cserdinek roma polgármestere van, még nincs 40 éves, de már másodjára választották meg a falu vezetőjének. Sikerült élhető helyet teremtenie, kibékíteni az ellentéteket, munkára fogni az embereket, s mindez rányomja a bélyegét a helység felújított arculatára is.

 Beszélgetnek

 

„A 80-90 százalékos munkanélküliséget az elmúlt évek alatt sikerült 15-20 százalékra levinnünk. A lakosságnak csak a fele cigány, de a legtöbb problémát ők okozták a településen. 2005-ben 170 betörésünk volt, ma az a probléma, ha elvisznek egy fürt szőlőt” – meséli Bogdán László polgármester, aki cigány lecsóval, terített asztallal vár minket az irodájában. 2002-től alpolgármester volt, 2006 óta polgármester. Kezdetben összeült a környékbeli potentátokkal, és elkezdtek azon agyalni, hogyan lehetne az áldatlan helyzetet megváltoztatni, a cigányságból a pozitívumot kihozni. Ezek a közös beszélgetések idővel rendszeres lakossági fórumokká terebélyesedtek. Bogdán László szerint ez volt a változás alapja, s a nyílt párbeszéd további kiszélesítése a jövő, amibe idővel a Jobbik bevonását is tervezi. Tabuk nélkül beszélgettek, csupa érzékeny témáról: cigánybűnözésről, segélyezésről, uzsoráról, munkanélküliségről, a megélhetési gyerekgyárról, fogamzásgátlásról.

 

"A lakosságnak csak a fele cigány, de a legtöbb problémát ők okozták a településen. 2005-ben 170 betörésünk volt, ma az a probléma, ha elvisznek egy fürt szőlőt" - mondja Bogdán László polgármester.

 

„Eljutottunk odáig, hogy az elmúlt 5 évben 3 gyerek született évente – nemcsak cigány szülőktől. Előtte évi 8-9 baba volt a faluátlag, de olyan családokban, ahol eleve sok gyermek volt. Ha elcigányosodik egy település, az egyenlő a teljes lecsúszással. Majd ha lesz a cigányságnak egy erős polgársága, az más helyzet lesz, de attól még messze vagyunk” - állítja Bogdán László. Szerinte ezekről a kérdésekről a cigányoknak is őszintén kell beszélniük egymással, amiben kétségtelenül sokat segít az, ha a vezető roma, de amúgy a vezetői kvalitások nem függnek a származástól.

 

Dolgoznak

 

„Elkezdtünk dolgozni. Bérmunkákat hajtottunk fel, a falu fejlesztése is állandó munkalehetőségeket ad, mindent a helyiek csinálnak. Mi nem akarunk inaktívak lenni. Nálunk régóta nincs olyan, hogy valaki bejön, és ingyen segélyt kap, mindenkinek találunk munkát. Hiszen csak azért, mert valaki felelősen él, és nem vállal sok gyereket, nem kerülhet hátrányba a megélhetési gyerekvállalókkal szemben” – szögezi le a cigány polgármester, aki maga vezetett be olyan szabályokat, amiket magyar vezető esetén rasszizmusnak bélyegeznének. Idénymunkákra szerződnek, most nyáron 1000 hektar földet kapáltak meg 20 közmunkással, de olyan sok volt a munka, hogy diákok, nyugdíjasok segítségével tudták csak befejezni. „Nem a 14 millió forint bevétel volt a legnagyobb dolog az egészben, hanem az, hogy minden nap hajnali 4-kor találkoztunk, és együtt mentünk dolgozni a földekre, ami nagyon összehozta az embereket” – mondja Bogdán László. A polgármester hajnaltól estig kiveszi a részét a közös munkákból, ha kell, ünneplő ruhában kiássa a sáros árkot. Utána szó nélkül ásnak a többiek is.

A szezonális munkák mellett arra is törekszenek, hogy maguk termeljék meg az alap élelmiszereiket: 40 hektár földön gazdálkodnak, krumplit, hagymát termesztenek, van 25 szabadtartású mangalicájuk is. A fölösleget kedvezményesen értékesítik más településeknek, illetve osztanak a rászorulóknak. Pénzt nem adnak, a pénzért meg kell dolgozni. „Volt itt hagyománya a földművelésnek?” – kérdezzük. „Nem, de most már van – hangzik a felelet. – Utánanézünk, mit hogyan kell termeszteni, és megcsináljuk.” Saját kezűleg építettek két boltot, a zöldséges üzletüket Czomba Sándor államtitkár nyitotta meg. A fakitermelés hagyományos profilja volt a településnek. Ma megint 15 hektaros erdőjük van, és a szőlőkultúrát is felelevenítik. A falu fejlesztése is állandó munkát ad: 100 házból 50-et már felújítottak, és 9 fürdőszobát építettek meg olyan házakban, ahol eddig csak lavór volt.

A polgármester újabb és újabb földeket és munkalehetőségeket szerez, két munkatársával uniós pályázatokat ír, mindezek eredményeként az önkormányzat deficitmentesen működik, adósságuk nincs. Elkerülendő az uzsorát, szükséghelyzetben az önkormányzati krízisalapból kamatmentes hitelt adnak a helyieknek – más kérdés, hogy a polgármester, ha úgy adódik, a szemetesüket is kiborítja, hogy megnézze, mire költötték a támogatást. A játékgépeket régen leszereltette, a kocsmát bezáratta.

 

Váltanak

 

Álldogálunk az utcán a míves haranglábnál, böngésszük a réztáblába vésett Tízparancsolatot. A harangláb körül a díszburkolaton a 12 apostol nevével ékesített csillagokat tapossuk. „Mint a sztárok nevei Hollywoodban, én készítettem őket”  – büszkélkedik a polgármester, aki szerint a munka és a vallás jelentik a közösség összetartó erejét. A felújított temetővel átellenben szép játszótér és korszerű focipálya, a napfényes délutánon fiúk rúgják a labdát, invitálásukra a polgármester is beáll a játékba.

Röviddel később szokványos kocsmai összeszólalkozás tanúi leszünk, ám a cigány és magyar csoport konfliktusa a zene ritmusára oldódni kezd, és közös táncban teljesedik ki. Az Egyensúly című darabot látjuk, melyet helybéli gyerekek játszanak el nekünk megmosolyogtatóan felnőttesen a 160 négyzetméteres kultúrteremben, amelyet a falubeliek sajátkezűleg építettek hozzá a hivatalhoz. Bogdán László darabjával 22 faluban és a magyar televízióban is szerepeltek már a gyerekek, köztük a falu kitűnő cigány tanulója is.

„Szemléletformálásra van szükség, s ezt a gyerekeken keresztül lehet elindítani” – vélekedik a vezető. Szerinte az emberek a médiából alkotnak képet a cigányságról, a Mónika- és Balázs- showból, ahol számtalan Győzike pár ezer forintért hajlandó hülyét csinálni magából. „Az a feltett szándékom, hogy ezeket a sztereotípiákat, amelyek a cigányokban is élnek, leromboljuk. Nem kell nekünk a más nyomorúságát felvennünk! Felnőttoktatást indítottunk, idős asszonyok elvégzik a 8 általánost, meglett emberek szakmát szereznek, és helyben munkát kapnak. Szakítani kell a rossz tradíciókkal, lehet máshogyan is élni” – fejtegeti a polgármester.

„Kezdetben úgy jártam-keltem, hogy mindenhol felszedtem a szemetet. Ez nem sváb település, itt az igényességet nagyon mélyről kellett előhívni. Eldöntöttük, hogy nem várunk külső segítségre, hanem magunk akarjuk orvosolni a problémáinkat. Ha mi nem teszünk meg mindent a helyzetünk megváltoztatásáért, akkor az nem fog változni” – állítja Bogdán.

 A cserdi modellt alkalmazni lehetne más településeken is, de olyan ez az ország, hogy egyrészt a kemény munkával elért siker az egyivásúakból irigységet vált ki, másrészt a siker szelét előbb-utóbb a politikai érdekeltségek is be akarják fogni a maguk vitorlájába.

„Első sorban a hozzáállás változott meg Cserdiben mind a fiatalok, mind az idősebbek részéről, ehhez kellett egy vezető, aki nem csak perspektívát ad, hanem ért a nyelvükön is. Ezért magukénak érzik a munkát, a polgármestert és a falut is. Jelenleg a fiataloknak eszük ágában sincs elmenni, mert itt jól érzik magukat” - mondja egy fiatalember, bekapcsolódva a beszélgetésbe.