Serfőző István

Úgy vélekedett, hogy a németek nem fogják túlfeszíteni a húrt: meg fogják érteni, meddig mehetnek el a fiskális fegyelem kialakításában, új szabályok lefektetésében, amikor pedig elérkezik ez a pont, utána az Európai Központi Bank sokkal lazább monetáris politikát fog követni. Az EKB decemberi lépése már nagyon nagy lépés a pénzmennyiség növelésének irányába. Hibásnak tartom azt a több magyar közgazdász által is osztott elgondolást, hogy nem kell a német fiskális diktátumokat elfogadni, és mi önálló költségvetési politikát folytathatunk. Nem így van. Mindennek a kulcsa a német gazdaság.

„A magyar gazdaság legnagyobb kereskedelmi partnere Németország. Az EU-s számlák legnagyobb részét a németek fizetik. Ha szétesik az eurózóna vagy az EU, a német tőke nélkül mi meg sem tudunk moccanni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a németek a kínaiaknak és az oroszoknak is stratégiai partnerei. Kína és Oroszország számára sem közömbös, hogy a német politika hogyan viszonyul egy adott országhoz. Akkor fog minket támogatni Kína és Oroszország, ha azt látják, jó kapcsolatot ápolunk Németországgal” – mutatott rá a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

„Tavaly a német gazdaság 3 százalékkal nőtt. Mi ennek körülbelül a felével. Nem másfél-két százalékponttal haladja meg a magyar gazdasági növekedési ütem a németet, hanem ennyivel múlja alul. Vagyis hiába gyarapszik a német gazdaság nem túl nagy mértékben, attól még nem fog a magyar gazdaság talpra állni” – vélekedett Heim a növekedéssel kapcsoaltban.

A Századvég elnöke elmondta, hogy a magyar gazdaságnak számos strukturális gondja van. Erről beszéltek többen az elmúlt időszakban, Járai Zsigmond-tól kezdve Chikán Attilán keresztül Mellár Tamásig. Rendkívül magas az állami újraelosztási ráta, alig valamivel marad el az 50 százaléktól. Ezen belül rossz a kiadások szerkezete, a szociális transzferekre és az állam működtetésére túl sokat költünk. Az adórendszer bonyolult, nem söralátét jellegű. Örülünk, ha a gazdaság növekedési potenciálja eléri az egy százalékot. A régió egyes országaiban ez 3-4 százalék. A bankrendszerben komoly károk keletkeztek az elmúlt másfél évben a kirívóan nagy bankadó és a jogbiztonságot erősen megkérdőjelező végtörlesztés miatt. Hozzátette: „A folyó fizetési mérleg többletet produkál. Ez az egyetlen pozitívum a magyar gazdaságban. Ez az a tényező, amely megakadályozza, hogy a forint elszálljon, és államcsődbe jussunk”.

„Személyi változások szükségességéről beszélhetünk. Azt látom, hogy az államigazgatásban van több jól felkészült fiatal szakember, és itt nemcsak közgazdászokra gondolok. Mégis, az ő befolyásuk az eseményekre nagyon kicsi. A hetven-nyolcvan éves közgazdászoknak már volt idejük bizonyítani, akár adnak tanácsot a kormánynak, akár nem. És látva az elmúlt ötven év gazdaságpolitikájának eredményét, az az ő teljesítményükről is sokat elmond. Finoman szólva messze vagyunk attól, hogy Európa éllovasának mondhassuk magunkat, de még Közép-Európa éllovasai sem vagyunk” – vélekedett a szakember.

„A körülmények valószínűleg elkerülhetetlenné fogják tenni a személyi változásokat. A piaci bizalom helyreállításának nagyon fontos része, hogy hiteles elemek jelenjenek meg. Lehet-e hiteles gazdaságpolitikai fordulatot végrehajtani, ha a szereplők nem változnak? Elvben úgy is vissza lehet szerezni a hitelességet, hogy aki eddig A-t mondott, az ezentúl B-t mond, de így hosszú-hosszú évekig fog tartani, amíg a bizalmat újraépítjük” – mondta Heim Péter.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nincs erre két-három éve. A Magyarországgal szembeni bizalom most van a legmélyebben, ezt a napnál is világosabban mutatja, hogy az ország csődjének valószínűségét is mérő CDS-felár a történelmi csúcsa közelében van, amit január első napjaiban állított fel. Teljesen igaza van Járai Zsigmondnak, hogy bizalom nélkül nem fog menni.

„Orbán Viktor nem közgazdász, nem hiszem, hogy a gazdaságpolitikai ballépések az ő számlájára írhatók. A miniszterelnök feladata nem az, hogy megmondja, milyen gazdaságpolitika legyen, hanem az, hogy kijelölje, milyen társadalompolitikát folytat a kormány. Ő ezt elmondta, többször, világosan” – mondta Heim. 

Ha valaki nem ismeri mélyen a gazdaság mozgását, akkor egy másik ember el tudja hitetni magáról, hogy ért a gazdasághoz, még akkor is, ha ez nem teljesen fedi a valóságot. Ilyenkor meg lehet téveszteni az első embert gazdasági kérdésekben – válaszolta arra a kérdésre, mégiscsak Orbán Viktor dönti el, hogy kikkel veszi körül magát.

Arra a kérdésre, hogy kik vezették meg Orbán Viktort gazdasági kérdésekben elmondta: Máig nem tudjuk, kik ezek a gazdasági tanácsadók, ködbe burkolóznak. Úgy érzem, hogy a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején pozícióban levő közgazdászok között kell őket keresni. Akkor más világ volt, egészen más dimenzióban kellett gondolkodni. Akkor, a nyolcvanas években Kelet-Közép-Ázsia még nem volt világtényező a gazdaságban, szinte nem volt értékpapírosítás a világban, minden tőke csak a bankokon keresztül folyt, nem voltak hedge fundok, voltak kockázatitőke-társaságok, de nem 2000 milliárd dolláros, hanem pár százmilliárd dolláros nagyságrendben. Akik akkor szocializálódtak, és nem fejlesztették tudásukat, azok azt sem tudják, hogyan működik most a pénzvilág.