Őszi gondolatok a Kossuth (csata)téren
( A címre kattintva a lap alján max. 20 sor terjedelemben kommentelhetsz, vagy kommentet olvashatsz! )
Tegnap elkísértem feleségemet hétvégi beszerző körútjára, s ennek során a címben említett tér is utunkba került. Mivel egy efféle tevékenység a férfiember számára viszonylag sok szabad időt hagy ( valljuk be, eléggé unalmas!), volt időm bejárni e torz képződmény minden részét, s jártomban-keltemben néhány fotón meg is örökítettem a látottakat. Bár a látvány búskomor gondolatokat kavart fel bennem, meg kell vallanom Önöknek, most is megtapasztalhattam a természet csodálatos képességét. Nevezetesen, hogy ebből a hihetetlen rondaságból, ebből a százszor megsebzett tájból is elképesztően szép dolgokat tudott varázsolni helyenként az őszi növényzet! ( Lásd a fotógalériát! http://www.serfozoistvan.hu/galeria/12584-A-Kossuth-teri-park-jelene)
A térrel kapcsolatos projekt előéletéről és jelenlegi helyzetéről korábban már sokszor beszámoltam az olvasóknak, ezért a tényekről csak a tisztánlátás érdekében emelem be az alábbi idézetet egy korábbi írásomból:
„A Kossuth-parkból Kossuth teret építő projekt gyakorlatilag áll, a kivitelező pesti illetőségű Gropius ZRT.-vel még beszélni sem tudnak a városvezetőink, mert jobbára elérhetetlenek szóban (telefonon) és írásban egyaránt. A dolog nem előzmény nélküli, másoknak is voltak már e céggel gondjai. (szerződésszegés, alvállalkozók ki nem fizetése, hibás teljesítés, garanciális kötelezettségek elmulasztása, stb.)
Lásd az alábbi pár informálódási pontot a teljesség igénye nélkül!
http://www.origo.hu/ingatlan/20080108-g … orias.html
http://www.bama.hu/baranya/kozelet/alva … ken-335463
http://www.13keruleti-hirhatar.hu/hirek … rtozasarol
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/sz … y/2218046/
http://www.hegyvidekujsag.eu/archivum/a … sen-mukodo
Nyilván, egy gondosabb informálódás, pályáztatás és döntés elkerülhetővé tette volna a mai nehéz helyzetet. Azt már talán nem is kell említeni, hogy mennyivel másabb lett volna egy helyi vállalkozással együttműködni a kivitelezés során, egyéb előnyökről már ne is szóljak.
A szerződött határidő 2011. május 31.-e volt!!
Most a városvezetésnek halvány gőze sincs, mikor lesz kész a projekt, és tartok tőle, hogy a pénzügyi zárása sem lesz gondmentes.
(2011.10.02.)”
De nem azért ragadtam tollat, hogy ezeket a tényeket újra közzétegyem, noha nyilván ezek is fontosak. Inkább arról írok, mi foglalkoztatott a „csatatéren” való séta során. Először a hely elárvultsága, magára hagyatottsága kerített hatalmába. Ráadásul látszott, hogy ez az elhanyagoltság régi keletű, több hónapos, amiben pedig a megrendelő önkormányzat mulasztását kellett sajnálatos módon elkönyvelnem. A hely régmúltba visszanyúló evolúciója jutott eszembe. A várost építő, azt képükre formáló őseink, akik egy időben hatalmas méretű szilárd burkolattal fedett üres teret alakítottak ki e helyütt, mely sivárságát csak a felállított emlékművek törték meg valamelyest. Később, mások a burkolatot eltávolítva parkot hoztak létre itt, a város központjában, vélem nem kevés célzatossággal. Most pedig mi, a város „legújabb” lakói a fű helyett ismét követ, a fa helyett építményeket helyezünk el a területen. Nem akarom kisebbíteni az épített környezet szépségét sem, félre ne értsék, de beállítottságom okán nálam a természet, mint építőmester, verhetetlen. Egy szobor lehet csodálatos, de az én szememben egy fa, egy bokor, a gyep, az élő környezet az maga a csoda. A park tehát közelebb áll a szívemhez, mint a tér, az előbbiek okán.
A tér főút felőli oldalán – amikor arra jártam - virágágyások földjét ásták a Kommunális Kft. emberei, s őket nézve az is eszembe jutott, hogy a parképítés egész feladatát helyi vállalkozásra/vállalkozásokra is rábízhattuk volna. Helyben maradt volna a beruházásra szánt pénz, helyi munkavállalók jutottak volna munkához, megadta volna a szavatossági, jótállási problémák esetén az azonnali lépés lehetőségét a megrendelő önkormányzatnak. A projekt egészét illetően nyugodtan kimondhatjuk, a lokálpatrióta gondolkodás messzire elkerülte sajnos az illetékeseket.
Az építkezési területen nézelődve, a Piramis Center képe rémlett fel, annak a hangulatát sugallta a helyszín. Szóviccnek tűnik – pedig nem annak szánom -, de úgy éreztem, lám elkészült a pláza parkja, az egyik torzó mellé társként megszületni látszik a másik, félbemaradt városcsúfja projekt.
A kezdő soraimra „rímelve” befejezésként idézem Márai Sándor nekem nagyon tetsző gondolatait:
„Csak ne lenne olyan gyönyörű a világ! A hajnalok! A víz, az erdő! A növények, az állatok!
S közben minden nyomorúságukkal, ne lennének olyan érdekesek az emberek!”
Serfőző István
Hozzászólás