Addig-addig, hogy belepusztulunk a sikereinkbe
A csoda újság (Törökszentmiklósi Hírlap) legutóbbi számában a csodálatos költségvetésről szólt a csoda-csodálatos vezércikk. Ebben városunk polgármesterasszonya személyesen értékelte „mindenekfelettinek” a 2012-es rendeletet. Az ezt megelőző blogomban pénzügyi szempontból már adtam egy másik megközelítést és minősítést ennek a valóban párját ritkító közgazdasági fércműnek. (http://www.serfozoistvan.hu/blog/14494-Latszatkoltsegvetes-latszateredmenyei) Most a városközponti rehabilitáció egy újabb gyöngyszeméről kívánom Önöket tájékoztatni, mert a város vezetésének szemérmes hallgatása eltakarja az ismétlődő kudarcokat. Jó, jó a hallgatás egy picit túlzás, mert azért szólnak a gondokkal terhelt beruházásról, csak ezek a megszólalások ellentmondásosak, és kvázi rejtve történnek meg.
A szokásos módon a hivatalos álláspont/álláspontok megismerésével kezdjük vizsgálódásunkat.
„A régi Városháza rekonstrukciójával megbízott cég is felszámolási eljárás alá került, így új kivitelező kiválasztása vált szükségessé. Ez az eljárás 2012. évben történik meg. Az új eljárás lehetőséget biztosít a jogszabálváltozás miatt változó szolgáltatásokhoz igazítani az épület alaprajzát, ami szintén folyamatban van. Mindezek alapján a projekt megvalósítása ugyan csúszik, de várhatóan ebben az évben lezárható lesz a fejlesztés.” (Törökszentmiklós Város Önkormányzat 2012. évi költségvetésének megállapítása. 2012. február 23. Előterjesztő: Dr. Juhász Enikő)
Hamarosan megnyitja kapuit az új kulturális központ. Jelenleg a könyvtár költözködése folyik a régi helyről az új helyére, amely nem kis feladat. Rövidesen azonban a könyvtárlátogatók és a kultúra iránt érdeklődők egy csodálatos új és szép intézményben tölthetik el szabadidejüket. Amint lezárult a költözködés, akkor lehet nekikezdeni a projekt másik elemének, a régi városháza felújításának, ugyanis ide fog majd átköltözni, pontosabban visszaköltözni a polgármesteri hivatal.”
(Törökszentmiklósi Hírlap 2012. március/1 szám. Nyilatkozó: dr. Juhász Enikő)
Az elmúlt év novemberének közepén felszámolási eljárás indult a pilisvörösvári GeoÉpszer Kft. ellen, amely céggel a város polgármestere nagy sajtónyilvánosság mellett 2011. január 11.-én kötött vállalkozási szerződést a régi városháza 2012. március 31.-i befejezéssel történő felújítására.(Már csak két hét van hátra addig!) Ugyanekkor szerződött Dr. Juhász Enikő a másik bedőlt vállalkozással, a GROPIUS Zrt.vel a Kossuth tér átalakítására. Meg kell hagyni, ügyesen összeválogatott, messziről jött cégeknek kedvezett Törökszentmiklóson ismételten a „pályázati szerencse”. Három cég valósította volna meg a nagy városközponti álmot, és ebből már kettő tönkrement. Nem állítom, hogy ebben benne lett volna a keze a városvezetésnek, de azt igen, hogy a vállalkozások közötti válogatáskor nem segítették munkához jutni a helyi vállalkozásokat, és minimális körültekintést sem tanúsítottak a jelentkezők kilétét illetően. Azt is állítom, hogy tisztességtelenül hallgattak a GeoÉpszer felszámolásáról, noha tudniuk kellett róla. Egy szóval nem említették a tavaly novemberi költségvetési koncepció tárgyalásakor, valamint az azt követő még három testületi ülésen, pedig ez a tény előttük mindvégig ismert volt. Mindössze három mondatot szenteltek az ügynek a 2012. évi költségvetés február 23.i előterjesztésében. Erről, ezen túlmenően senki száját egy mondatocska sem hagyta el, finoman szólva sem dicsekszenek a kivitelező-választás újabb fiaskójával, noha azt kell mondjam, elvárható lett volna az őszinteség akkor is és most is.
Ugyanis valótlant állított a polgármester, amikor azt nyilatkozta, hogy a könyvtár elköltöztével kezdődhet a városháza felújítása. Még a tervek utólagos módosítása van soron, mert felismerték, hogy a járási kormányhivatalok létrejöttével lényeges kisebbeklesznek majd a polgármesteri hivatalok. Vagyis dehogy kezdődhet el, hiszen hol van még az új kivitelező kiválasztásához szükséges sikeresen lezárt új közbeszerzési eljárás? Sehol!
Az is nagy kérdés, belefér-e a mai – azóta már megemelkedett - árakon az új nyertes a rendelkezésre álló keretösszegbe, mert ha nem, akkor honnan veszi hozzá a plusz pénzt a városvezetés? A csodálatos költségvetés csodálatos tartalékaiból? Szerintem kezdhetnek izgulni a csodálatos pénzügyi szakértők, lesz-e elegendő pénzforrás valamennyi megkezdett fejlesztés befejezésére. Városunkban azonban eddig egyetlen beruházás sem fejeződött/fejeződik be határidőre, márpedig ami időben csúszik, az a tervezettnél általában több pénzbe kerül, ez egy ismert törvényszerűség az építőiparban.
A GeoÉpszer más szerződéses partnerei már régen léptek, és haladtak tovább (Példaként említeném Fonyód városát: http://kapos.hu/hirek/gazdasag/2012-01-04/all_a_munka_a_fonyodi_epitkezesen.html), mi meg a szokásos lassúságunkkal, tehetetlenségünkkel szinte helyben járunk.A GeoÉpszer-rel kötött vállalkozási szerződés 92. pontja a megrendelő önkormányzatnak, azonnali hatályú szerződésbontás jogát biztosítja, ha az ellen felszámolási eljárás indul. Azaz a jogi feltételek biztosítottak a projekt folytatására, legalább is erről az oldalról. Az elherdált idő okán éppen januárban mondott le a város több mint egy félmilliárd forintnyi pályázati támogatásról. (Lásd: http://www.serfozoistvan.hu/blog/13912-Ismet-egy-elcseszett-beruhazas-tobb-mint-fel-milliardot-buktunk)
Reméljük, ezzel most nem járunk így, mert városközponti megkezdett beruházások anyagi vonzatai bedöntenék a várost.
Valótlant állított a polgármester abban is, hogy rövid idő belül birtokba vehető lesz az új művelődési ház könyvtáron kívüli további részei is. A berendezési tárgyakra kiírt közbeszerzési eljárás teljesítési határideje ez év június 21.-e, és ha még azt is figyelembe vesszük, hogy ezeket be is kell építeni, akkor egyértelműen látszik a mellébeszélés ténye. Azt se felejtsük el, hogy a megkötött vállalkozási szerződés a projekt befejezésének határidejét 2011. július 31.-ben jelölte meg, azaz itt is egy év körüli határidőcsúszás prognosztizálható.
Ugye milyen érdekes dolog ez a csúsztatásoktól, féligazságoktól hemzsegő, közpénzen fizetett, öntömjénező helyi hírvilág. Harsogva zúgja a „győztes csaták” hírét, unásig ismétli újra és újra felemlegetve a „sikereinket”, de a kurdarcokról hallgat, a hibákat elkendőzi, a megszólalókat elnémítja. Szűrik az információkat, a valóságtól eltérő képet alakítanak ki az emberekben a tényleges helyett, hamis látszatot keltenek, megvezetik a közvéleményt, lopják a szólásszabadságot és semmibe nézik a demokratikus jogokat.
Ez a fideszes szép új világ. Önnek tetszik?
„A gyakran emlegetett hazugságból könnyen megszülethet az igazság látszata. Amely egy látszatvilágban sorsdöntő erő.”
Csoóri Sándor író, költő
Serfőző István
Látszatköltségvetés látszateredményei
Egy csoda csak addig lehet csoda, amíg ki nem derül róla, hogy mégsem az.
Jodi Lynn Picoult, amerikai írónő
Aki elveszíti a kapcsolatát a valósággal, előbb-utóbb hibát hibára halmoz.
Ungváry Rudolf, magyar író és mérnök
A legfőbb veszély, ami politikusra leselkedik, az a valóságvesztés.
Tóta W. Árpád, magyar újságíró, publicista és kritikus
Múltunk: romlott étel.
Jövőnk: dilettáns recept.
- Koccintson a Séffel
az, ki jót épp most ehet!
Fodor Ákos, magyar költő, műfordító
Okos emberek szép gondolataival kezdtem írásomat, mert az utánuk következő mondanivaló már nem szép, sőt kifejezetten csúnya, egyenesen gyomorforgató!
Amikor a város költségvetésének írásban kiadott előterjesztését február elején a kezembe vettem, és áttanulmányoztam, elgondolkodtam, mitévő legyek. A tartalma okán választhattam két lehetőség közül: Az egyik, hogy időt, energiát nem kímélve ízekre szedem ezt a lélektelen, szakmaiatlan szemétcsomót, a másik, hogy hagyom a fenébe, hiszen bármit mondok is javító szándékkal az önkormányzati ülésen vagy az azt megelőző pénzügyi és városfejlesztési bizottsági ülésen, az úgyis süket fülekre talál, figyelembe sem veszik az elmondottakat.
Az utóbbi verzió mellett döntöttem, hiszen az első alternatívával próbálkozva az előző években mindig masszív elutasításra találtak a fideszes többség részéről az aktuális költségvetéssel foglalkozó elemzéseim. Elhatározásomnak megfelelően sem a testületi ülésen, sem azt követően nagy nyilvánosság előtt nem foglalkoztam a tervezettel, egyszerűen nemmel szavaztam annak rendeletté válásakor.
Kérdezhetik tőlem, ha már egyszer így döntöttem, akkor most miért is koptatom a számítógépem billentyűit e témakörben. A kérdés jogos! De…
Szombaton - mint gondolom, Önök is - a postaládámba dobva megleltem a Törökszentmiklósi Királyi Semmitmondó márciusi/1. számát. Ennek címlapján hagyományosan, ott mosolygott a polgármesterasszony, amin már meg sem lepődtem. Egykedvűen félre is tettem volna a „terméket”, ám mivel képviselőként mondhatni kötelességem elolvasni az önkormányzat (???) lapját, kelletlenül bár, de átbogarásztam. Hát mit mondjak, megtelt a hócipőm a költségvetést sokadszorra alaptalanul és szemérmetlenül dicsérő szólamoktól. Annyira felháborodtam, hogy úgy határoztam, korábbi fogadalmam ellenére mégsem hagyom szó nélkül a dolgot.
Úgy döntöttem, megmutatom, mi van a függöny mögött!
Mondatonként lehetne a közzétett írást kontrázni, mégsem teszem, hiszen felesleges ezzel Önöket és magamat is fárasztani. Inkább a veretesnek beállított kulcsszavakat és elveket venném nagyító alá.
|
|
„A tervezet megalkotásánál arra törekedtünk, hogy Törökszentmiklós város működése biztonságos legyen. Értem ez alatt az intézmények, az óvodák, iskolák, a szociális ellátó rendszer működtetését, és a működés színvonalának megőrzését. Emellett szeretnénk befejezni az elkezdett beruházásokat, és további fejlesztéseket tervezünk. Tehát biztonság és fejlődés. Ez a két kulcsszava a költségvetésünknek” „A költségvetés ésszerű tervezését az fejezi ki leginkább, hogy az önkormányzat a korábbi éveknél jelentősebb tartalékot épített a költségvetésbe, korábban soha ennyit egyetlen költségvetési rendeletébe sem tervezett.” - fest gyönyörűséges, öndicséretet sem nélkülöző képet a város költségvetéséről polgármesterünk, Dr. Juhász Enikő
Ez nagyon szépen hangzik, ám ha a dolgok mögé nézünk, szembesülünk a rút valósággal!
Azt, hogy lényegében nem kapunk több pénzt az állami költségvetésből, mint 2010-ben, már nem is teszem szóvá, hiszen biztosan az „emútnyócév”, a „szekrények és az azokból kihulló csontvázak ” volna csak a válasz. A választáskor ígért fideszes gazdasági csodáról a város vezetése mélyen hallgat!
Mint ahogy arról is, hogy soha egyetlen költségvetési rendelet nem vett még el ennyi pénzt a város lakóitól, alkalmazottaitól, vállalkozóitól, mint ez a mostani. Hogy ők izzadják majd ki magukból a fentebb dicsért jelentős tartalékot! Hogyan?
- Ebben az évben új adót vezettek be, az építményadót, ami a vállalkozóknak 32 millió Ft-ra „fáj” átutaláskor.
- Szinten tartották a tavaly 2 %-ra emelt iparűzési adót, amely 455 millió Ft-tal terheli a vállalkozók pénztárcáját.
- Szintén „eredmény”, hogy az elmúlt évben a szemétdíjból kiemelt – egyértelműen többletteherként megjelenő - kommunális adót nem megemelten fizetheti a lakosság, 85 millió Ft-ot adva ezzel is a „közösbe”.
- A 460 főnyi városi közalkalmazott cafetériáját teljes egészében elvették, és ezzel az intézkedéssel „megtakarítottak” 40 millió Ft-ot. Furcsa világ az, ahol több pénzzel támogatják a szórakozást, mint a munkát.
- A Víz és Csatornamű Kft-nek a korábbi években elkészült szennyvízcsatorna-hálózat használatáért 124 millió Ft. bérleti díjat kell fizetnie az önkormányzat számára. A szolgáltató ezt a kiadást természetesen beépítette a díjaiba, így a fenti összeget a város lakói fizetik ki hónapról-hónapra.
- Az intézmények dologi kiadásait (bér és járulékai, fűtés, víz és csatornadíj, elektromos energia stb.) egyik helyen a 2009-es, a másik helyen a 2010-es összegben tervezték meg.
- Az intézményi saját bevételeket részben túltervezték, illetve annak költségvonzatát nem vették figyelembe. Még olyan intézménynek is jelentős többletbevételt kellene produkálni, amelyiknek ehhez gyakorlatilag nincs is semmilyen mozgástere, lehetősége, pl. Iskolakonyha.
- Teljes súlyukkal beléptek a rendszerbe az elmúlt évek fejlesztéseiként megjelenő pénzdarálók, az új Művelődési Ház és a strand. (Jövőre lesz még több is.). A strand esetében a jegybevételt az önkormányzatnak 61 millió Ft-tal kell pótolnia, hogy nullszaldós legyen. Feltételezve, hogy idén is legalább annyian mennek ki a strandra, mint tavaly, minden egyes belépő 1750 Ft önkormányzati támogatásban részesül. Az új Művelődési Ház 88 millió Ft-ot kap saját bevételei mellé, mert így „lesz” egyensúlyban a költségvetése. Minden egy forint bevétele mellé pluszban még négy forint önkormányzati pénz kell a működéshez.
- A tavalyról maradt fizetési kötelezettségünknek (kb. 190 millió Ft munkabér- és folyószámlahitel) még ebben a hónapban eleget kell tenni. Vagyis a tavalyi teher átütemeződött erre az évre.
- A kötvénykibocsátás adósságszolgálata ebben az évben jelentkezik teljes összegben (tőke+kamatok), melynek összege 206 millió Ft. A kötvényforrások ebben az évben elfogynak, így jövőre már csak a törlesztésre és a meglévő önkormányzati vagyon felújítására marad pénz, vagyis fejlesztési helyben járás következik két évtizedig. Ha a kamat -vagy az árfolyam-kondíciók romlanak, lehet hogy elég sem lesz!
- A fejlesztések sok kis apró tételből állnak, a nagyok pedig régóta cipelt projektek, melyek pénzügyileg még napjainkig sem zárultak le. Az újak: a kerékpárút építése, a külterületi utak egy részének rekonstrukciója, több belterületi út leburkolása, kármentesítés a VEGYTEK-ben. A régiek: a pénzügyileg lezáratlan Kölcsey -és Székács-rekonstrukció, a Kossuth tér, a régi és az új Művelődési Ház, az Ipari Park fejlesztése és a termálvizes projekt. Az újakat az utolsó fejlesztési pénzmorzsák finanszírozzák, a régiek pedig botrányos körülmények között minden létező átadási határidőt lekésnek. Itt van a VEGYTEK értékesítése, az ebből befolyó pénz nélkül, a termálvizes projekt be sem fejezhető, a hálózat kiépítésére és az érintett intézmények fűtésrendszerének rekonstrukciójára még a pályázatot sem tudják kiírni a hiányzó forrás miatt.
- Az egy külön kérdés, hogy mire a közoktatási intézményeket bekapcsolják a hálózatba, azok állami fenntartásba kerülnek (H.i.: 2013. január 01.). Vagyis nem tudni, magára vagy az államra költi a város a saját pénzét, úgy negyedmilliárd forint értékben.
- Az államháztartási törvény a gördülő tervezés kötelezettségét is előírja, hogy ne csak egy évben gondolkodva döntsenek a jövőt is érintő költségvetési tételekről az önkormányzatok. Városunk önkormányzata a Fideszben szokásos Ctrl+C és Ctrl+V megoldással küzdötte le a problémát, ezzel több év gondját is elvetve pillanatok alatt.
Sorolhatnék még több tételt, de már unalmas lenne. Aki a fentiekből nem látja, hogy szemfényvesztésnek vagyunk tanúi, annak hiába hoznék még fel húsz másik dolgot a költségvetésből, akkor sem látná, vagy nem akarná látni a nyilvánvalót.
Hol itt a biztonságos intézményi működés, amire hivatkozott városunk első embere? Meglátásom szerint sehol, de a papír mindent elbírt, nem visított fel egyszer sem, amikor megalapozatlan, hülye számokat írtak rá. A valóság azért más szokott lenni, mert az árak nőnek, a gáz-, a víz-, és a villanyórák nem szoktak lassabban forogni csak azért, mert valaki úgy szeretné, a bevételek nem keletkeznek a semmiből, a hülyeségből pedig nem lesz okosság akárhányszor is ismételik azt meg.
Hol itt a töretlen fejlődés, a fejlesztések átgondolt víziót megtestesítő láncolata? Meggyőződésem szerint sehol. Csettintésre csak a mesében változik négylovas hintóvá a tök, a valóságban, a gazdaságban csodák sajnos nincsenek! Itt csak az őszinteségre, az összefogásra és a kifogástalan szakmaiságra alapozott körültekintő döntések vezetnének eredményre, azok is csak hosszas, kitartó munkával.
Eladósodtunk húsz évre, adósságot hagyunk utódainkra, és mit nyertünk általa? A fejlesztések egy részét egyházaknak ajándékoztuk, a másik részét államosítja a kormány. Lehet, hogy nekünk csak a törlesztő- részletek sárga csekkjei maradnak? Mi mindenre került elköltésre az a sok-sok milliárd forint, aminek a törökszentmiklósiak életminőségét kellett volna javítani?
„Csak egy megbocsáthatatlan bűnt ismerek: ha rosszak vagyunk azokhoz, akiket ránk bíztak.”
Martin Andersen Nexö dán író
Serfőző István
Tavaszi gondolatok a Kossuth (csata)téren
A felejthetetlen Hofi Géza egyszer azt mondta: A hónak legalább esze volt, mert eltakarta! Na, a Kossuth térre ez a mondás tökéletesen ráillik. Amíg hó borította, csak-csak kinézett valahogy, de most a hó elolvadtával tényleg valódi csatatér látványa bontakozott ki az áldott fehérség alól. Az idő rohanásában észre sem vettük, hogy január 11-én múlt egy esztendeje, amikor is nagy csinnadrattával és az annyira élvezett médiakörítéssel világgá kürtölték a park „alakulótérré” formálására adott megbízási szerződés aláírását a Gropius Zrt-vel. Az előzmények ismertek, sikeresen kiválasztottunk egy béna kacsa pesti építőipari vállalkozást, amelyik gyorsan tönkre is ment, vagyis a dolog bukta lett a köbön. Idézet egy korábbi írásomból:
" Most a városvezetésnek halvány gőze sincs, mikor lesz kész a projekt, és tartok tőle, hogy a pénzügyi zárása sem lesz gondmentes."
(2011.10.02.)
Itt akár be is fejezhetném a blogot, mert semmi sem változott a fenti megállapításhoz képest, de ne adjuk fel ilyen könnyen! Lássuk, hol is tart az ügy! Folyik a szöszmötölés a felszámolás alatt álló Gropius Zrt. felszámoló biztosával, az egyezkedés az érvényben lévő pályázatot felügyelő Közreműködő Szervezettel és a jó pénzért foglalkoztatott, hivatalból okos szakértőkkel. Az eset a disznónyírásra hasonlít, azaz nagy sivítás van, de gyapjú az egy szál sincs. Sok munka és sok pénz veszik oda, az eredetileg elkövetett gondatlan kivitelező kiválasztás utólagos javítása miatt. Ismét egy elcseszett beruházás tanúi lehetünk, amelyet a városvezetés által kívánatosnak tartott médiacsend övez. Ma ez a természetes, szinte divatosan általános, hogy a sikereinktől hangos a világ, kudarcainkról pedig megpróbálunk mélyen hallgatni.
Nézzük, hogyan is áll jelenleg az ügy!
A Gropius Zrt-vel a város még mindig nem számolt el. Az előbbi ok miatt, a még hiányzó munkákra közbeszerzési eljárást sem írhatott ki a polgármesteri hivatal. Elképzelhető, hogy az eredetileg tervezett források (pénzek) az árak emelkedése miatt már kiegészítés nélkül nem lesznek elegendőek a sikeres befejezéshez. Vagyis a tér elkészültének időpontja és végső bekerülési költsége is egyelőre ismeretlen. Csak reményeink lehetnek arra nézve, hogy a projekt majd egyszer befejeződik, és pénzügyi zárását a pályázati források gazdája elfogadja.
(A jelen állapotokat megtekintheti a galériában: http://www.serfozoistvan.hu/galeria/14412-Kossuth-ter-2012-marcius-06)
Furcsa, ahogyan működik az emberi elme!
Ma már azon polemizálunk, hogy mikor lesz már készen a projekt, és fel sem merül bennünk az eredeti, sokkal lényegesebb kérdés: Mi célból kell nekünk a Kossuth park Kossuth térré alakítására költeni 150-200 millió forintnyi közpénzt? Utólag kérdezgették szintén közpénzért az Állampolgári Tanácsban, hogy milyen rendezvényeket tartsunk majd itt, ha készen lesz a tér. Érdekes ez nekem! A mit és miért kérdéseket nem a döntés előtt kellett volna megválaszolni? A közvélemény-kutatást nem a döntés előtt kellett volna lebonyolítani? A város polgárait nem előtte kellett volna erről megkérdezni: Kell ez nektek?
Ez az igazi probléma!
Katonai nyelven szólva: Törökszentmiklós városa a közpénzek ésszerű felhasználásának csatáját elveszítette, mielőtt az első „puskalövés” megtörtént volna. Magamutogató, presztízs beruházás ez valójában! Ahogy mondani szokták, ott takarítunk csak, ahol a papok táncolnak, a város perifériáin meg nem lehet egy babakocsit eltolni a járdán.
„Egyre kevesebb az, ami hiányzik – de az egyre jobban.”
(Szerző megjegyzése: Remélem Önöknek is!)
Kipke Tamás magyar író és költő
Serfőző István
Az elcseszett beruházás emlékére.
Mielőtt elmondanám mindazt, amit szándékaim szerint minden jobb érzésű városi polgárnak tudni kell, felhívom a kedves olvasó figyelmét az első részben foglaltak megismerésének szükségszerűségére a könnyebb érthetőség érdekében. ( Lásd első rész: http://www.serfozoistvan.hu/blog/14283-Egy-utolso )
Az 535,6 millió Ft-os, a városi bel- és csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciójára kapott támogatás visszamondásának előzményeit és felelőseit kutató vizsgálati anyagot aprólékosan áttanulmányozva és összehasonlítva a 2012. január 30-ra e tárgyban készített előterjesztéssel ( lásd: http://www.serfozoistvan.hu/3886-Napirendre-tuzve), érdekes megállapításra jutottam.
Az anyag nem mást, mint egy koppintás!
Azt már tudtuk február 23-án a testületi ülésen is, hogy Marsi Péter irodavezető úrra bízták a vizsgálat lebonyolítását, noha többek között az ő felelősségének vizsgálata is része kellett volna legyen a vizsgálatnak. Nem kell hozzá nagy jártasság a hasonló jellegű ügyek intézésében, hogy a vak is lássa, ez itt az összeférhetetlenség tipikus esete. Biztosan tudta ezt a polgármesterasszony és a jegyző úr is, mégis ekként jártak el.
Ha kutatunk a lehetséges indítékok között, csak a vizsgálat formális jellegének biztosítása és a felelősség megállapításának elkenése tűnik ésszerű alternatívának.
A tessék-lássék vizsgálat során az előterjesztő jószerivel egyszerűen lemásolta a korábbi anyagot és beterjesztette a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottságnak új anyagként. Az előző előterjesztést csak három héttel korábban tartották a bizottsági tagok a kezeik között és már nem is emlékeztek rá. Gyakorlatilag nem vették észre, vagy nem akarták észrevenni a szemfényvesztést! Ugye milyen gyorsan el lehet feledkezni egy ilyen piti fél milliárdos bukásról?
Tisztelt Olvasók!
A ma divatos ctrl+c és ctrl+v munkák egyikét veretes darabját van szerencséjük kezükben tartani, ha a két anyagot kinyomtatva egymás mellé fektetik és összehasonlítják.
Ami számomra félig-meddig meglepő volt, hogy a jegyző úr aláírta az előterjesztést, pedig ígérete szerint jelentős minőség javulást kívánt megkövetelni az előterjesztések készítőitől.
Persze az is lehet, hogy ez az ügy már meghaladta a „hatáskörét”.
„Annak, aki odafigyel, a hazugság legalább annyit mond, mint az igazság. Néha többet is.”
Agatha Christie ( angol krimi író )
Serfőző István